Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI 1989. augusztus 21. (első tervezet) 1989. augusztus 28. (második tervezet) 1989. szeptember 4. (harmadik tervezet) 27. § Az Országgyűlés tagjai a köz- társasági elnökhöz, az Alkotmány- bíróság elnökéhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez kérdést, a Minisztertanácshoz, a Minisztertanács bármely tagjához, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárokhoz és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek, a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Akikhez az interpellációt vagy kérdést intézték, köteles az Országgyűlés előtt legkésőbb harminc napon belül választ adni. Megjegyzés: Az EKA és a HTF nem ért egyet azzal, hogy az Alkotmány- bíróság elnöke e §-ban fel legyen tüntetve. A HTF ellenzi továbbá, hogy az államfőhöz kérdést lehessen intézni, nem ért egyet továbbá az itt írt 30 napos határidővel. Az EKA ugyanakkor az államfővel szemben az interpelláció jogát is meg kívánja adni.133 27. § Az Országgyűlés tagjai a köz- társasági elnökhöz, az Alkotmány- bíróság elnökéhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez kérdést, a Minisztertanácshoz, a Minisztertanács bármely tagjához, az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárokhoz és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek, a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Akihez az interpellációt vagy kérdést intézték, köteles az Országgyűlés előtt legkésőbb harminc napon belül választ adni.” Megjegyzés: Az EKA és a HTF nem ért egyet azzal, hogy az Alkotmány- bíróság elnöke e §-ban fel legyen tüntetve. A HTF ellenzi továbbá, hogy az államfőhöz kérdést lehessen intézni, nem ért egyet továbbá az itt írt 30 napos határidővel. Az EKA ugyanakkor az államfővel szemben az interpelláció jogát is meg kívánja adni. 27. § Az Országgyűlés tagjai a köztársasági elnökhöz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Minisztertanácshoz, a Minisztertanács bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek, a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Akihez az interpellációt vagy kérdést intézték, köteles az Országgyűlés előtt legkésőbb harminc napon belül választ adni. 28. § (1) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. 28. § (1) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. 28. § (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. 133 Ebben a §-ban egy igen súlyos elvi probléma jelenik meg: a parlamenti ellenőrzés kérdése, nevezetesen az, kit jogosult ellenőrizni az Országgyűlés. (Az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének helyzetét most nem vizsgáljuk, csupán annyit jegyzünk meg, hogy ők - akár közvetett módon is - a parlamenttől kapják megbízásukat.) A köztársasági elnököt e tervezet szerint közvetlenül a választójogosult állampolgárok választják, munkáját ellenőrizni is ők jogosultak, a parlamenti képviselőket tehát nem illeti meg ez a jog, tehát az ellenőrzési jog egyik formája, a kérdezés joga sem. Még kevésbé az interpellációs jog, amely „súlyosabb” a kérdésnél (a kérdés csupán „információra” irányul, az interpelláció ennél komolyabbat, „magyarázatot” követel). - A HO- nak a 30 napos határidő ellenzésében is igaza van, mert az Országgyűlés ülésszakainak időbeosztása miatt ez a határidő objektíve sem tartható... 376
