Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI kifejezésre jutó miniszteriális kormányzással összefüggésben a kormányon keresztül gyakorolja a hatalmát.121 Az EKA koncepciója elismerésre méltó módon megkülönböztetett figyelmet fordított a történeti hagyományokra, ám nem vette számításba azokat az elemeket, amelyek a XX. század végére kialakultak a kormányzati rendszert illetően. A XIX. század közepén a hatalmi berendezkedés lényegében a király (az államfő) szinte kizárólagosan erős hatalmán alapult, beleértve azt is, hogy ő volt a végrehajtó hatalom egyedüli birtokosa, aki ezt a hatalmat az „ő(felsége) kormánya” segítségével gyakorolta (azaz a kormány nem jelentett önálló hatalmi tényezőt, hanem a királynak mintegy „eszköze” volt a végrehajtásban). A XX. századra ez a felfogás gyökeresen átalakult, hiszen a kormány ekkorra nem az államfő végrehajtói akaratát érvényesítette, hanem vagy maga lett a végrehajtó hatalom birtokosa (lásd a parlamentáris köztársasági kormányformát), vagy pedig a köztársasági elnökkel együtt (egymás mellett) gyakorolja a végrehajtó hatalmat, úgy, ahogy az adott ország alkotmánya osztja meg a végrehajtó hatalmat az államfő és a kormány között (lásd a félprezidenciális kormányformát). - Az EKA tehát olyan kormányzati rendszerre tett javaslatot, amely a választott köztársasági elnököt abba a közjogi pozícióba akarta helyezni, amely egy évszázaddal korábban valamely dinasztia tagjaként uralkodó monarcha alkotmányos helyzetét jellemezte, ami a XX. század utolsó éveiben már némi anakronizmust jelentett... A HO is kidolgozta a köztársasági elnökre vonatkozó koncepcióját, amely szintén markánsan tér el az előbbiektől. Ennek lényege: Az államfői jogkör ideiglenes gyakorlását az ideiglenes egyszemélyű államfő vagy az 5 fős államfői kollégium egy tagja rotációs rend alapján látja el (az államfői kollégium ezen kívül nem működik testületként: az államfői jogok konkrét gyakorlása mindig a soros elnök kizárólagos feladata). Az államfőt általános, közvetlen és titkos választáson választják meg. Megbízatása a parlament által elfogadott alkotmány rendelkezései szerint megválasztott új államfő beiktatásáig terjed. A választáson jelöltet állíthatnak a pártokon és társadalmi szervezeteken kívül eseti választási tömörülések és meghatározott számú állampolgár is. Az államfői tisztséggel illetve államfői kollégiumban való részvétellel összeférhetetlen a vezető állami tisztségek és a pártfunkciók betöltése. 121 Az EKA álláspontját Antall József ismertette. 368
