Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség Az államfői jogok:- az általános választások kiírása,- törvények kezdeményezésének joga,- nemzetközi szerződések megkötésének és megerősítésének joga,- az MT előterjesztése alapján kinevezi az államtitkárokat, tábornokokat és hivatásos bírókat, valamint a törvény alapján meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat,- megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket,- kitüntetéseket adományoz, illetve viselésüket engedélyezi,- gyakorolja az egyéni kegyelmezési jogot,- kormányalakítási megbízást ad,- védelmezi az önkormányzatok jogait,- háború, háborús veszély vagy az ország biztonságát fenyegető rendkívüli veszély megállapításáról az államfő vagy MT elnökének előterjesztése alapján az államfő és az MT együtt dönt. A rendkívüli állapot megállapítása esetén létrehozzák az Államtanácsot, amely egyidejűleg gyakorolja az MT és az államfő jogköreit, továbbá mindazokat a jogköröket, amelyeket a törvény a Honvédelmi Tanácsra ruházott eddig. Az Államtanács ülésein az államfő elnököl és szavazati jog illeti meg,- dönt mindazokban az ügyekben, melyet külön törvény korábban az Elnöki Tanács hatáskörébe utalt,- kezdeményezheti az Országgyűlés összehívását,- a hatáskörébe utalt kérdésekben államfői rendelkezéseket bocsát ki és gondoskodik azok kihirdetéséről. Az államfő ellen büntetőeljárás hivatali ideje alatt csak a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt indítható. Ellene egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatási idejének lejárta után lehet indítani. A hivatalban levő államfő elleni büntetőeljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a hozzájárulás szükséges. A szavazás titkos. Az Országgyűlés határozatától a büntetőeljárás befejezéséig az államfő feladatkörét nem gyakorolhatja. A büntetőeljárásban a vádat a legfőbb ügyész képviseli. A cselekmény elbírálása a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatáskörébe tartozik. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának a bűncselekmény elkövetését megállapító ítéletének jogerőre emelkedésének 369
