Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség Az MSZMP által javasolt államfő nem azonos a világ alkotmányaiban általánosan elterjedt államfői funkcióval, mert ez az államfő nem a végrehajtó hatalom fejeként funkcionálna, tehát nem lenne része a végrehajtó hatalom­nak, hanem egy modem, többpólusú államhatalmi ágak rendszerében, ahol már nem három pólusról van szó, hanem sokkal többről, ott önálló pólusként, a kormány és a parlament között helyezkedik el, tehát sem a parlamentnek nem része az államfő - mint a jelenlegi alkotmányos konstrukcióban az El­nöki Tanács -, sem a kormányzatnak, a végrehajtó hatalomnak nem részese, mint egyébként a világ sok alkotmányában.120 Az MSZMP koncepciója tipikusan a klasszikus parlamentáris kormány­forma államfőjének intézményét tartalmazza: érvényesül a hatalmi ágak el­választásának elve; a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak; megfelelő garanciák legyenek arra, hogy az államfő ne kerülhessen indoko­latlan túlsúlyba a közhatalom más résztvevőivel szemben stb. Az EKA ezzel szemben kizárólag a történeti előzményekre alapozta ál­láspontját. Ennek megfelelően a köztársasági elnöki intézménynek koncepciójá­ban, lényegét illetően az 1946. évi I. törvénycikkben foglaltaknak kell meg­felelnie, annak szövegét és rendelkezéseit véve alapul; a) kiegészítve az 1946. évi törvénycikk 11. § (2) bekezdését a hadsereg főparancsnoki jogkörével, az egyéb helyeken érvényesülő garanciákkal; (Az 1946. évi I. törvénycikk korlátozottan intézkedett a hadsereg fő- parancsnoklásáról - korábbi alkotmányjogi kifejezéssel élve legfőbb hadúr, elsősorban monarchiákban -, tekintettel arra, hogy 1946-ban Magyarország nemzetközi jogi értelemben is megszállt ország volt. Ennek következtében korlátozott lehetett csak az elnök jogköre a hadsereg főparancsnoklását ille­tően.) b) továbbá azzal, hogy a parlamenti választásokat követően kerülhet sor a megválasztásra - ennek záradékként való közlésével; c) továbbá addig - tehát az elnök megválasztásáig - az 1946. évi I. tör­vénycikk (2) és (3) bekezdése alapján, annak időben történő kiterjesztésével, a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Tehát ez azt jelenti, hogy az 1946. évi I. törvénycikk alapján azt a köztár­sasági elnöki koncepciót tartják elfogadhatónak, amelynek értelmében a vég­rehajtó hatalom feje a köztársasági elnök, és az 1848. évi III. törvénycikkben 120 Az MSZMP álláspontját Somogyvári István ismertette. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom