Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség sem illett egy igazságügyi miniszter parlamenti szókészletébe. Ez hamarosan szakmai kifogás formájában hangot is kapott: Az alkotmánykoncepció két szélső „megoldás” közötti arany középútként úgymond „közepesen erős” államfői intézmény bevezetését javasolja. Ez a megfogalmazás a laikus közönség számára súlyosan megtévesztő lehet. Ugyanis megítélésem szerint alapvetően csupán kétféle államfői tisztségről beszélhetünk:- az elnök vagy pusztán reprezentatív személyiség, aki felette áll a politikai csatározásoknak;- vagy olyan államfő, aki cselekvő részese a politikacsinálásnak. Korántsem csupán az államfő formális hatáskörének a terjedelme a fontos, hiszen a politizáló elnök, legyenek bár nagyon erős vagy esetleg némileg gyengébb jogosítványai, mindenképpen a végrehajtó hatalom feje, a kormányzat aktív irányítója."6 A miniszteri indokolással más szempontból is csak részben lehet egyetérteni. Az elnök „erejét” különböző szempontok szerint lehet megítélni. Lehet személyiségére, karakterére, lehet társadalmi elfogadottságára tekintettel stb.,116 117 de ezek most - mivel nem közjogi problémák -, kívül esnek vizsgálódási körünkön. Az, hogy egy elnök a közjogi helyzetét illetően „erős”, „közepesen erős”, vagy éppen „gyenge”-e, nem a megválasztásának módjától, hanem hatáskörének alkotmányi rögzítésétől függ (tegyük hozzá: ez csak jogállami keretek között igaz), mert ez határozza meg teljes mozgásterét az államszervezeten belül, a szuverenitásból folyó jogok gyakorlásában, sőt, a külkapcsolatokban betöltött tényleges szerepét illetően is. 116 Vő. Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége): A végrehajtó hatalom szervei: az államfő és a kormány. In Az államfő és a kormány * Az igazságszolgáltatás és az ügyészség. I. m. 25. p. - Itt kell megjegyezni, hogy a szerző téved, hiszen az államfő nem szükségképpen feje, de még az is lehet, hogy egyáltalán nem is részese a végrehajtó hatalomnak (amint erre a hatásköröket is értelmező alkotmánybírósági határozat is kitért). 117 Egy, a munkássága és személyisége által egyaránt népszerű államfő napjainkban sokat tehet az állam és polgárai közötti közmegegyezés javára. - Utalás az államfő „morális” erejére. Vö. Bogdán Tibor (Igazságügyi Minisztérium): A köztársasági elnök és a kormány. In Az államfő és a kormány * Az igazságszolgáltatás és az ügyészség. Lm. 4. p. 363
