Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Persze, a választás módjának is van jelentősége, ám az főleg az általános morális -politikai megítélését, a tisztség társadalmi presztízsét határozza meg, illetőleg befolyásolja. Nagyobb jelentőségűnek, erkölcsi értékűnek azt az államfőt tartják a polgárok, akinek megválasztásában maguk is részt vehettek, közvetlenül szavazhattak rá; ennek révén inkább érzik „magukénak”, mint azt, akit tőlük távol, a parlament választott. Ámde a morális-politikai súly és a tisztség tényleges közjogi befolyása, jelentősége közel sem azonos értékek; a „középerős” vagy a „gyenge” pedig inkább erkölcsi, azaz alkotmányjogilag csak viszonylagosan értékelhető kategóriák. Csakhogy a köztársasági elnök közjogi súlya egyáltalán nem a polgárok „érzéseitől” függ, hanem attól, hogy az alkotmány hogyan szabályozza funkcióit, milyen terjedelemben állapítja meg hatásköreit, mennyiben korlátozza önálló döntési lehetőségeit stb. a) Jogalkotó hatáskör. - Az, hogy a rendszerváltás során egyértelmű konszenzus volt abban, hogy szűnjön meg az az abszurd helyzet, hogy a NET (illetve az azt felváltó köztársasági elnök) ne legyen jogosult az Országgyűlés helyettesítésére, azt is előre sejteni engedte, hogy az elnöknek nem lesz jogalkotó hatásköre. A NET-nek ez a hatásköre (azaz törvényerejű rendelet kibocsátásának a joga) éppen a helyettesítés közvetlen folyománya volt, emiatt ez a „jogutód” államfőt már nem illette meg. - A jogalkotó hatáskör hiánya tehát semmiképpen az államfő tisztség „erős” vagy „gyenge” jellegével függ össze! (Persze, a végrehajtó hatalom híján egyébként sem illetné meg jogszabály kibocsátásának joga...) A pontosság kedvéért azonban hozzá kell tennünk, hogy az elmondottak némi finomításra szorulnak: a köztársasági elnököt ugyanis igen szűk körben ugyan, de megilleti az Országgyűlés helyettesítésének joga, és ilyenkor jogalkotó hatásköre is van. Az 1989. évi XXXI. törvény ezt így határozza meg: ,,19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők alkalmazásáról. (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.” b) Miniszteri ellenjegyzés. - A „közjogi súly” másik mutatója az, hogy a köztársasági elnök milyen terjedelemben rendelkezik önálló döntési hatáskörrel. 364
