Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség jogköre a prezidenciális és a reprezentatív típusú köztársasági elnök65 jogköre között helyezkedne el. Az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja szerint az egyszemélyi államfői intézmény felállítása nem tartozik a jelenlegi Országgyűlés kompetenciájába. Átmeneti megoldásként az EKA azt javasolja, hogy az államfői feladatokat az új államfő intézményének megteremtéséig, illetve az új államfő megválasztásáig az Országgyűlés elnöke lássa el. A Harmadik Tárgyalófél - tekintetbe véve a politikai és kormányzati stabilitás szempontjait, figyelemmel azonban az államfő intézményének hosszú távra történő meghatalmazásának aggályosságára - a politikai átmenet időszakára közvetlenül választott, speciális, provizórikus államfő intézményének felállítását javasolja. Miután a felek között az államfő intézménye (megválasztásának módja, hatásköre) vitás, az államfőnek az egyéb fejezetekben szabályozott jogai kérdéseiben csak akkor lehet egyeztetett álláspontot kialakítani, ha politikai állásfoglalás születik az államfőről. ” Témánkat illetően ebből az összefoglalóból az érdemel említést, hogy az NKA elismeri: „az államfő ...jogai kérdéseiben csak akkor lehet egyeztetett álláspontot kialakítani, ha politikai állásfoglalás születik az államfőről”. Azt jelenti-e ez, hogy az NKA önként mondott le arról a lehetőségéről, hogy közvetlenül is bekapcsolódjon a hatalomgyakorlás módjának meghatározásába? (Jogról vagy hatáskörről lemondásról nyilvánvalóan nem beszélhetünk, hiszen ilyen „joggal/hatáskörrel” senki sem ruházta föl ezt a testületet! Lehetőségei politikai jellegűek voltak, állásfoglalásaikat kikényszeríteni állami, pl. bírói úton nem lehetett.) - Azt jelenti, hogy belátta: abban a helyzetben nincs gyakorlati realitása annak, hogy a tőle elvárt „döntéseket” meghozza, annál is kevésbé, mert az idő is sürgette, hiszen nagyon közel volt augusztus vége, az Országgyűlés ülését pedig szeptemberre tervezték, másrészt pedig a HO is az MSZMP pozícióját erősítette, ami által a két „gyengébb” 65 A köztársasági elnöki tisztség „prezidenciális és reprezentatív típusú ” felosztása alkotmányjogi szempontból kissé pontatlan. A prezidenciális „típusú” elnöknek is vannak ugyanis „reprezentatív” jellegű/típusú hatáskörei, bár kétségtelen, ez utóbbiak aránya lényegesen kisebb, mint a vele szembeállított elnök esetén. Helyesebb ezért a „prezidenciális” mellett a „parlamentáris” típust emlegetni, mert ez utóbbinak is vannak a reprezentatív jellegű/típusú hatáskörei mellett egyéb érdemi, önálló döntési jogosultságai. 311
