Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI politikai legitimációjú csoport fogott össze az „erősebb” ellen, s ez az esetleges későbbi megegyezés reményét/esélyét is gyakorlatilag lenullázta. Itt kell megemlítenünk, hogy a kormány (lényegében az MSZMP) 1989. augusztus 21-i keltezéssel törvénytervezetet tett közzé az alkotmány módosításáról. - Aki valaha is találkozott valamilyen szövegtervezet elkészítésének feladatával, az tapasztalhatta, hogy erre alkalmatlan a sok emberből álló grémium, ha nem áll rendelkezésre valamely (nyers) szöveg, amelyet vita során majd alakítani-módosítani lehet. Az említett alkotmánymódosító törvénytervezet tehát mindenképpen elősegítette a kerékasztal-tárgyalások sikeresebb munkáját. (Hogy ténylegesen hogyan hathat a kész szövegtervezet, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a leghosszabb, leghatékonyabb vitát az államfő intézményéről a kormány augusztus 28-i alkotmánymódosító tervezetének közreadása után, augusztus 29-én folytatták le.)66 Ami a tervezetek közjogi jellegét illeti, hivatkozhatunk az NKA- (1/1. bizottság) 1989. szeptember 4-i ülésén elhatározottakra: „A három tárgyalófél felkéri az MSZMP-delegációban részt vevő igazságügyminisztériumi szakértőket arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalások számára előzetes hipotéziseken alapuló szakértői munkaanyagot készítsenek annak érdekében, hogy a politikai egyeztető tárgyalások szakmai megalapozását szolgálják. Tárgyalófelek rögzítik, hogy az így elkészülő és a másik két fél számára még a mai napon átadandó munkaanyag nem része a politikai egyeztető tárgyalások hivatalos dokumentumainak.” - Mindez azt jelenti, hogy a tárgyaló felek igénybe kívánják venni az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő szakmai apparátusának közreműködését, ám azzal a fenntartással, hogy ez nem tekinthető a kormány meghatározó befolyásának, a tárgyalásokra gyakorolt hivatalosan is elismert „hatalmi nyomásnak.”67 66 Ezt az 1989. augusztus 21-i, valamint az augusztus 28-i, a szeptember 4-i, a szeptember 12-i, a szeptember 12-18-i alkotmánymódosító törvény tervezetet, valamint a szeptember 22-i alkotmány módosító törvényjavaslatot itt most nem ismertetjük, hanem később együtt értékeljük őket. 67 Mivel az alkotmánymódosító törvénytervezetek „nem részei a politikai egyeztető tárgyalások hivatalos dokumentumainak”, ezért azokat A rendszerváltás forgatókönyve c. összeállítás, amely a kerékasztal-tárgyalások jegyzőkönyveit is egybegyűjtötte, nem tartalmazza. Ezek az Igazságügyi Minisztérium „munkapéldányai”, amelyek Somogy- vári István „megőrzésében” váltak hozzáférhető, egyébként igen értékes közjogi dokumentumokká. - Somogyvári István ekkor az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az „alkotmányozás” szakértője volt, de tagja lett az NKA plenáris ülésén, a 312
