Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség megtörtént. Az EKA - hasonlóképpen az MSZMP-hez - írásban eljutatta az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatait, s ezeknek szerintem kielégítő tárgyalása folyamatosan történik. Azt a kérdést, hogy mit ítélünk az átmenet szempontjából fontosnak, illetve nem fontosnak, szemlátomást a felek élesen különböző módon ítélik meg. Az MSZMP szempontjából két kérdés fontos: az államfői intézmény felállítása, illetve az Alkotmánybíróság intézményének a felállítása. Az Ellenzéki Kerekasztal ezzel szemben úgy véli, hogy az alkotmányban minden olyan intézményt, amely az átmenet szempontjából, garanciális szempontból veszélyes, átalakításra szorul, most felül kell vizsgálni, és megfelelő módon módosítani kell. Ellenben szeretnék némi tartalmi nyilatkozatot is tenni az államfői, illetve az alkotmánybírósági intézményről. Azt szeretném kinyilvánítani, hogy az Ellenzéki Kerekasztal elfogadott hatályos álláspontja szerint Magyarországon köztársasági elnök felállítására nincs szükség az átmeneti korszakban, erre egy legitim felhatalmazású, hiteles magyar parlamentnek lehet jogosítványa. Ezért véleményünk szerint ideiglenes megoldást kell konstruálni, aminek a lényege az, hogy a sztálini típusú Elnöki Tanács megszüntetésével ideiglenes megoldásként szűk államfői jogkört az országgyűlés elnöke gyakorolhassa. Hasonlóképpen elfogadhatatlannak tartjuk azt a gyakorlatot, amit az MSZMP kormánya tett januárban, hogy minden társadalmi vita nélkül szabályszerűen puccsszerűen bevezette az Alkotmánybíróság intézményét, megsértve ezzel a jogalkotásról szóló törvényt. ” Vegyük észre: ez a „pengeváltás” több a különböző tárgyaló felek között időnként kialakuló erődemonstrációnál; a két fél alapkoncepciójából fakad. Az MSZMP nyilvánvaló törekvése, hogy az akkor még működő, 1985- ben megválasztott, túlnyomó többségében MSZMP-tagokból álló Ország- gyűlés fogadjon el alapvető, meghatározó jelentőségű törvényeket, amely akkor is a magyar jogrendszer része lesz, ha olykor megkérdőjelezik is a parlament legitimációját (amint ez történt az alkotmánybírósági törvénnyel is). Az EKA éppen ezt akarja elkerülni. Számára ténylegesen nem áll rendelkezésre a társadalmi nyilvánossághoz fordulás mellett más eszköz, mint a tárgyalások ütemének lassítása. Az idő neki dolgozik. Minél később kerül az Országgyűlés elé valamely törvényjavaslat, a parlament „erkölcsi kopása” miatt annál kevésbé van esély annak megtárgyalására és elfogadására. 307