Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb volt. A Demisz63 64 1989. augusztus 12-én aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a köztársasági elnöki intézmény mielőbbi bevezetése érdekében. Ezt a kezdeményezést csak erősítette, hogy Kilényi Géza kijelentette: a kormányzat akkor is benyújtja az Országgyűlésnek a sarkalatos törvények tervezeteit, ha az NKA-tárgyalások nem járnak megegyezéssel; Budzsáklia Mátyás, az MSZMP osztályvezető-helyettese pedig azt állította az egyik televíziós műsorban, hogy az MSZMP-ben soha nem vetődött föl a köztársasági elnök előrehozott választásának időpontja. Mivel a köztársasági elnöki intézmény kérdésében még az „ellenzék” sem tudott viszonylag egységes, az NKA-tárgyalásokon képviselhető álláspontot kialakítani, az EKA 1989. augusztus 17-i ülésén Antall József az MDF küldöttsége nevében egy „csomagtervi vázlatot”M terjesztett az EKA elé az egységes álláspont kialakítása érdekében. Ebben „kompromisszumos megoldásként” a következőket javasolja: ,,a) a köztársasági elnöki intézményt tartalmazza az alkotmánymódosítás (ezzel a Népköztársaság Köztársaságra változik) azzal a záradékkal, hogy az új köztársasági elnök megválasztására csak az általános parlamenti választással egyszerre (több cédula bedobásával, együttes szavazás) kerülhet sor, illetve utána (de elfogadja az EKA az egyszerre történőt); b) tekintettel arra, hogy az alkotmánymódosítással egyszerre megszűnik az Elnöki Tanács, így gondoskodni kell az államfői jogkör gyakorlásáról az új elnök hivatalba lépéséig, ami az alábbiak szerint történik:- az alkotmánymódosítás szerint a jelenlegi parlament megbízatása addig tart, amíg összehívják az új parlamentet, ezzel a parlament elnökének megbízatása is;- a köztársasági elnök helyettese nem az alelnök (ahogy a MSZMP javaslata tartalmazta), hanem - az európai demokráciák és az 1946. évi I. te. (magyar köz- társasági törvény) rendelkezéseinek megfelelően - a köztársasági ebök akadályoztatása esetén helyettese az Országgyűlés eböke, bizonyos korlátozott jogkörrel; 63 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) lényegében az MSZMP ifjúsági szervezete volt. 1989 áprilisában feloszlott, emiatt a Fővárosi Bíróság 1989. június 23-án törölte a társadalmi szervezetek közül, s egyben nyilvántartásba vette a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (Demisz), amely lényegében és jellegében is a KISZ utód- szervezete lett (vagyonát a Demisz kapta). Működésében ezért szintén az MSZMP-hez közeli szervezetté vált. 64 „Szempontok az előzetes megegyezést biztosító csomagtervhez.” 308
