Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Fontos felhívni a figyelmet, hogy itt nem csupán az elnökválasztás módjáról van szó, hanem annak időpontjáról is, azaz arról, hogy erre mikor kerüljön sor: a parlamenti választások előtt, vagy pedig azt követően.56 57 Azt már rögzítettük, hogy a Magyar Néppárt az 1989. július 21-i EKA ülésen előterjesztett „hatpontos csomagtervében” szembefordult az EKA eredeti koncepciójával, ami korábban ellenszavazat (vétó) nélkül született. Ennek „egyenes folytatása” volt az, hogy július 27-én másik két szervezet is kinyilvánította: az országgyűlési választások előtt akarják a köztársasági elnök választását, mégpedig a Kereszténydemokrata Néppárt (nevében Sza- kolczai György), valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (nevében Vigh Károly). - Mindezek súlyos morális és taktikai rést ütöttek az ellenzéki egység-törekvéseken, amelynek emiatt közjogi céljait/érdekeit is nehezebbé válik érvényesítenie. A tárgyaláson a vita még mindig az országgyűlési választások idejéről folyt. Az időpont-latolgatásba újabb, kissé váratlan szempontként jelent meg az aznapi, egyik újságban közölt vélemény: „A választások kitűzésekor a parlament további sorsáról kell előbb dönteni. Ha a háromoldalú Kerékasztalnál abban egyeznek meg, hogy a mai rendszer annyira túlhaladott, hogy nem működhet tovább, akkor előre kell hozni a választásokat. Ha viszont nem ilyen súlyos az ügy, akkor az ellenzék ne kérdőjelezze meg a jelenlegi Ország- gyűlés legitimitását a rendes választásokig.”51 Ez a nyilatkozat tovább nehezítette az EKA helyzetét. Az MSZMP részéről előrehozott parlamenti választásokat említeni - bármilyen célzattal is58 -, azt jelentette, hogy az ellenzék nem a „tetszése”, a saját elképzelése szerint 56 Korábban már említettük az egységesen értelmezett terminológia fontosságát (hiányának zavaró voltát!), ezért is jelentős, hogy az ülést követően a felek bejelentették: „a továbbiakban egységesen az államfő kifejezést használják, amin az MSZMP a köztársasági elnököt, az EKA azt az államfőt, melynek tisztségét ideiglenesen az Országgyűlés elnöke tölti be, a HO pedig az állampolgárok által a politikai átmenet időszakára közvetlenül e tisztségre megválasztott személyt értő. 57 Lásd Tóth Zoltán nyilatkozatát a Magyar Nemzet 1989. július 27-i számában. — Tóth Zoltán egyébként az MSZMP választási szakértőjeként vett részt az NKA tárgyalásain. 58 Az előrehozott választások lehetőségének fölvetése könnyen „kapkodóvá” teheti az ellenzéket és ez által hamarabb „hibázhat”; a jelenlegi Országgyűlés legitimitásának „visszaerősítése” pedig éppen az ellenzék alapállásának egyik legfontosabb pillérét, a parlament alkalmatlanságára hivatkozást semmisíti meg... 300
