Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség határozhatja meg ennek időpontját, és ez, bár eddig sem volt kétséges, ekkor még nyomatékosabbá vált. Az ülésen föl is merült, hogy erre „valamilyen módon erre reagálni kell ...ki kéne jelenteni, hogy ezt a tárgyalások egész menete felrobbantására irányuló kísérletnek tekintjük a kommunista párt részéről, ez ellen nem úgy kell védekezni, hogy egy köztársasági elnököt próbálunk megválasztatni gyorsan, hanem úgy, hogy ezt kijelentjük most, és ezt jegyzőkönyvbe rögzíteni kéne, ... hogyha meglepetésként elő akarnák adni szeptember 7-én, ezt egy összehangolt akció részének tekintjük az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP közti tárgyalások felrúgására ”59 Antall József arra kérte Keresztes Sándort (Kereszténydemokrata Néppárt), Szabad Györgyöt és Magyar Bálintot, hogy hárman fogalmazzák meg a nyilatkozatot, amit ők teljesítettek és még aznap (1989. július 27-én) délután Szabad György föl is olvasta az NKA-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottsága ülésének elején: „Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei aggodalommal értesültek egyes sajtóközleményekből az MSZMP-képviselők arra irányuló állítólagos kezdeményezéséről, miszerint az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitását követően menten oszlassa fel önmagát. Az Ellenzéki Kerékasztal szervezetei tisztelettel emlékeztetnek arra, hogy az 1989. június 10-én aláírt pártközi megállapodás értelmében a politikai egyeztető tárgyalásokon reményünk szerint létrejövő megegyezés érvényesítése feltételezi a velük azonos tartalmú törvényjavaslatok becikkelyezését az Ország- gyűlés által. Mindebből következik, hogy az Országgyűlés feloszlatása a pártközi megállapodás létrejötte előtt, megakadályozná a demokratikus jogállam megteremtésére irányuló törekvések realizálását." Az MSZMP delegációja nevében Fejti György emlékeztet a megállapodásra, amelyben az van rögzítve, hogy közös nyilatkozatokat adunk közre szükség szerint, illetve ha a tárgyalások megszakadnak és nincs lehetőség közös nyilatkozatra, akkor mód van arra, hogy bármelyik fél külön nyilatkozatot tegyen, majd azt kérte, tekintsék ezt ügyrendi javaslatnak, adják át írásban a nyilatkozatot, hogy tanulmányozhassák és „a különfélék között” később megbeszélhessék.60 59 Magyar Bálint felszólalása. 60 Ilyen megbeszélésnek a későbbi jegyzőkönyvekben nincs nyoma... 301
