Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség

Ez újabb elvi kérdést vetett föl, mégpedig azt, hogy milyen „kötőereje” van egy már meghozott döntésnek; újra föl lehet-e vetni a már megtárgyalt és lezárt témát.

Ez a helyzet meg is osztotta az EK A résztvevőit, annyira, hogy Töl- gyessy Péter kijelentette: „A szervezetünk egyetért azzal, hogy ha itt nem sikerül visszatérnünk az előző napirendhez, hanem újra kell tárgyalnunk bizonyos dolgokat, akkor kénytelenek leszünk kivonulni az EKA-ról”, Szabad György azonban engedékenyebb volt: „A legközelebbi Kerekasztal ülésre hozzon minden szervezet ... javaslatot a Varga Csaba-féle javaslat dolgában.”

Mivel ebben a kérdésben ekkor - a vélemények egyszerű kifejtésén kívül - nem született érdemi döntés, az EKA következő, 1989. július 27-i ülésen Antall József - soros elnökként - nem az előző ülésen nyitva maradt ügy lezárását kezdeményezte, hanem a helyzet állását akként foglalta össze, hogy ismertette azt a négy variációt, amellyel kapcsolatban dönteni kellett:

(1) a köztársasági elnököt megválasztani a választást megelőzően, közvetlen szavazással;

(2) a köztársasági elnöki intézményt bevenni a módosításba, de nem megválasztani a parlamenti választások előtt;

(3) az államfői kérdés olyan formában történő rendezése, hogy a köz- társasági elnöki intézményt sem vesszük be a módosított alkotmányba. Ennek az átmeneti időszaknak a megoldására, javaslat kidolgozására figyelembe véve 1. az Elnöki Tanács megszüntetését,

2. az Elnöki Tanács megszüntetésével, annak jogkörét korlátozva vagy egészben átvevő államfő az Országgyűlés elnöke legyen;

(4) amiből egy félreértés is volt a megnyilatkozásnál - az Elnöki Tanács egyszerű visszahívásával történik. Ezt tisztáztuk, és az az álláspont került itt előterjesztésre, hogy a köztársasági... - a hármas változat -, hogy a köztársasági elnöki intézmény nem kerül be szabályozva az alkotmány módosítási programba, hanem átmeneti megoldásként a parlament elnöke látja el az államfői funkciót az Elnöki Tanács megszüntetése után. Ez az álláspont hangzott el, és a szavazásra feltéve ezt az egyes szervezetek akkor jelenlévő képviselői elfogadták, és ez így került rögzítésre.

299