Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség Ennek a tervezetnek a sorsa már a nyilvánosságra kerülésekor megpecsételődött, hiszen a kerékasztal-tárgyalásokon ekkorra megszületett az a megállapodás, hogy az ott részt vevő felek nem terjesztenek az Országgyűlés elé újabb törvényjavaslatokat, illetve a már benyújtottakat is visszavonják, nem tagadottan azért, mert vitatott volt ebben az időben az 1985-ben megválasztott parlament legitimációja. A törvénytervezet június 5-i nyilvánosságra hozatala mindenesetre azt a gyanút alapozta meg, hogy az MSZMP kész fölrúgni a korábbi megállapodást, s gyorsan törvényt fogadtat el a köztársasági elnök közvetlen választásáról még az ő többségével működő Országgyűléssel. - Ne felejtsük: július 17-én az 1/1. bizottság ülésén az MSZMP delegációja (látszólag teljesen indokolatlanul!) ismét fölvetette és bizonygatta az Országgyűlés teljes legitimációját... (Ezzel a lehetőséggel akkor is számolni kellett, ha az ilyen parlamenti döntés beláthatatlan politikai kockázatot jelentett volna.) A gyanakvásnak és veszélynek az vetett véget, hogy az NKA 1989. július 21-én plenáris ülést tartott s azon Pozsgay Imre (az MSZMP képviseletében) kijelentette: ...az MSZMP az előzetes megállapodásnak megfelelően, tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, hogy a törvénykezési47 cselekedetek nem folyhatnak le mindaddig és nem történhetnek meg, amíg előzetes politikai megállapodás nem történik. Ennek megfelelően és ezt egyszersmind bizonyságul is említve, a bizalom alapjául felajánlva, jegyzem meg én magam is, hogy a 27-én kezdődő országgyűlési ülésszakon az inkriminált törvénytervezeteket nem javasoljuk a kormánynak az Országgyűlés elé terjeszteni. [...] A törvényhozásnak szabad utat kellene engedni ahhoz, hogy az ország aktuális, ám a tárgyalások során mégis szóba került a 3. §-ban megjelölt alelnöki tisztség, mégpedig akként, hogy „a köztársasági elnöki intézménynél az MSZMP által javasolt alelnöki intézményt is elleneznénk, ha megvitatnánk ... mert ebben a kis országban teljesen értelmetlen, hogy még egy alelnök legyen, ami Európában sehol nincsen, csak az Amerikai Egyesült Államokban, de ott is a szenátus elnökének a tisztijét tölti be.” - Vö. Antall József (Magyar Demokrata Fórum) felszólalása az EKA 1989. július 6-i ülésén. 47 Ez a kifejezés itt szakmailag pontatlan. Mivel a ’törvénykezés’ a bíróságok előtti peres és peren kívüli eljárást jelenti, itt pedig nyilvánvalóan az Országgyűlés jogalkotási munkájáról van szó, a helyes kifejezés: Îtörvényhozási’ (vagy pedig ’törvényalkotási’) cselekedetek. 289
