Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI ne a bénultság és a szétesés reménytelenségével nézzen a jogállam megteremtése elé, hanem reménykedve abban, hogy a nemzetért, az országért felelős... A tárgyalásokon tehát a konkrét törvénytervezetek dolgában előzetes politikai egyezségre kell eljutnunk, és utána az Országgyűlésnek a kormány ezen egyezség szellemében beterjesztheti a javaslatokat, bízván abban, hogy ...a parlament pontosan érzékeli azt a politikai folyamatot, amely az országban zajlik és a tárgyalóasztalnál megszületett egyezséget akceptálja és törvényerőre emeli. Az EKA nevében Szabad György reagált: ...a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről és egy Alkotmánybíróság felállításáról rendelkező törvények megalkotását is a szabad választások eredményeként összeülő új parlamenttől várjuk. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lennénk készek a mostani pártközi tárgyalásokon olyan közös alapelvek kidolgozására, amelyek - befejezett tények teremtése nélkül - elősegíthetnék a megválasztandó Országgyűlés majdani törvényalkotó munkáját e téren is. A HO képviseletében Kukorelli István nyilatkozott: A köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat elhalasztása mellett érvek sorolhatók, amelyeket kompromisszumként hajlandók vagyunk elfogadni. Mégis gondoljuk meg jól közösen, hogy ezzel a törvénnyel nem kellene-e kivételt tenni? Ezt az új intézményt mindenképpen a választásokkal összefüggésben érdemes megítélni és nemcsak a választások utáni erőviszonyok tükrében. Ezek pártpolitikai megfontolások, amelyeket alá kell rendelni az ország érdekeinek. Reálisan fel kell készülnünk - integrációs erővonalak hiányában - az ország kormány ozhatatlansági helyzetére és éppen ezért stabilizátorokra van szükség. Ki fogja például a választások eredményének közzététele után a koalíciós kormányalakítási tárgyalásokat lebonyolítani? A köztársasági elnök ebben az átmeneti időben, mint ahogy a legtöbb országban is ez az egyik funkciója, a magyar nemzet egységének szimbóluma lehet. 290
