Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI- indokolta a tervezett megoldást március 8-i országgyűlési bevezetőjében az igazságügyi miniszter.43

És mert az idő az MSZMP-t sürgette, 1989. június 5-én nyilvánosságra is hozta a köztársasági elnök (és alelnök) választására vonatkozó törvénytervezetet, amely a márciusi parlamenti vitán elhangzottak figyelembe vételével készült. Az előzmények és a helyzet ismeretében természetes, hogy a közvetlen, a nép általi választás szabályait részletezte:44

1 .§ (1) Köztársasági elnököt és alelnököt jelölhet minden párt és párt- szövetség, továbbá a választópolgárok 50 000 támogató aláírással.

2. § (1) Köztársasági elnök a jelöltek közül az lesz, aki megkapta az érvényes szavazatoknál több mint felét, feltéve, hogy a választáson a választópolgárok legalább a fele (kétharmada) részt vett.

(2) Ha egyik elnökjelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét (kétharmadát), második választási fordulót kell tartani.45

(3) A második fordulóban a két legtöbb szavazatot elért jelölt indul. Köztársasági elnök az lesz, aki az érvényes szavazatok többségét megkapta, feltéve, ha a választópolgároknak legalább a fele a második fordulóban szavazott.

Megjegyzés: a választópolgárok felének részvételét W eltérően a képviselő-választástól \\ indokolt előírni.

(4) A választási fordulót meg kell ismételni, ha a választópolgárok legalább fele nem vett részt a szavazáson, vagy a választás eredményét megsemmisítették.

(5) Ha az ismételt első vagy a második választási forduló eredménytelen, az Országgyűlés új választást tűz ki.

3. § Köztársasági alelnök az lesz, akit a jelölés során a köztársasági elnök mellett alelnökjelöltnek bejelentettek.46

43 Az „erős-félerős-közepesen erős” problémáról az elnök jogállása kapcsán lesz szó.

44 Az Országgyűlés összetétele (az utolsó, 1985. évi választások nyomán kialakult 75 % fölötti arányú MSZMP-tagság) garantálhatta volna jelöltje, Pozsgay Imre köztársasági elnökké választását, ám ekkorra a társadalmi-politikai legitimációja oly erősen megkérdőjeleződött, hogy nem vállalkozhatott az államfő megválasztására.

45 Az eltérő arányok, mint a „választópolgárok legalább a fele (kétharmada)”, úgyszintén az „érvényes szavazatoknak több mint a felét (kétharmadát)” azért szerepelnek (zárójelben), mert alternatívát kínálnak az Országgyűlésnek a döntése meghozatalához.

46 E törvény országgyűlési tárgyalása a nyilvánosságra hozatalakor ugyan nem volt

288