Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség nemzeteinek és nemzetiségeinek kifejezett óhajával összhangban, a JSZSZK Képviselőháza, a köztársaságok képviselőházainak és az autonóm tartományok képviselőházainak javaslatára Josip Broz Ti- tót, a megbízatásának korlátozása nélkül megválasztja a köztársaság elnökének. A „megbízatásának korlátozása nélkül” kitétel természetesen azt jelentette, hogy Titót „örökös elnökké” választották, ám halálával nem folytatódott az államfői hatáskörök megosztottsága, hanem erről az alkotmány a következőképpen rendelkezett: 328. szakasz. [...] Ha a köztársaság elnökének funkciója megszűnik, a jelen alkotmány szerinti jogait és kötelességeit a JSZSZK Elnöksége gyakorolja, s a JSZSZK Elnökségének alelnöke az elnökség elnöke lesz arra az időre, amelyre alelnöknek választották.'0 Lengyelországban 1952-ben megszüntették a köztársasági elnöki tisztséget és helyébe az államtanácsot állították, amely azonban viszonylag rövid ideig (1956-ig) még rendelkezett a szejm-helyettesítési hatáskörrel. A Német Demokratikus Köztársaságban 1949-től köztársasági elnök gyakorolta az államfői hatásköröket, de 1960-ban helyette államtanácsot állítottak föl. Romániában az 1948-ban létrehozott prezídiumot 1961-ban cserélték államtanácsra. Látható, hogy a Magyarországhoz hasonló „európai népi demokratikus államok” kormányzati rendszerében minduntalan változtak az államfői tisztség ellátásának módozatai, ténylegesen egyik variáns sem lett időtálló, esetleg mértékadó - még a „testületi” jellegű államfő sem, pedig ezekben az országokban a „kollektív” szervek mindenek-felettisége jelentette az uralkodó, a meghatározó törekvések alapját. A polgári közjogi berendezkedés felé törekvő kelet-közép-európai államok legújabb kori történetében tehát igen rossz tapasztalatok gyűltek össze a 10 10 Josip Broz Tito (1892-1980) 1953. január 14-től az 1980. május 4-én bekövetkezett haláláig töltötte be a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke tisztségét, ezt követően Jugoszláviában is kizárólag „kollektív államfő” működött. 267