Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI prezídium-típusú államfői testületekről (hiszen gyakorlatilag a parlamentek jelentőségét csökkentették le indokolatlan mértékig), de amire áttértek (az államtanácsok), szintén nem voltak megfelelőek e hatáskörök gyakorlására, mert túlnyomó részben olyan jogokkal voltak felruházva, amely jogok eredetileg az egyszemélyi államfőket (királyok) illették, testületi ellátásuk gyakran „sajátos” gyakorlathoz vezetett. Arra is utalnunk kell, hogy a polgári berendezkedésű európai államokban működő államtanácsok sem szolgálhattak követendő mintául, annál is kevésbé, mert ott e testületek egyike sem lát el államfői hatásköröket. A terminológiai azonosságokkal mindig óvatosan kell bánni, mert csapdákat rejthetnek: az azonos elnevezések sok esetben ugyanis teljesen eltérő, tartalmukban, lényegükben merőben különböző szervet jelölhetnek. - Erre tipikus példa az államtanács, amely más-más szervet jelent az egyes országokban: 1. A közigazgatás törvényességét biztosító legmagasabb szintű tanácsadó-véleményező', meghatározott esetenként döntéshozó, a kormánytól egyébként független, az igazgatáshoz értő szakemberekből álló testület (Belgium, Franciaország, Hollandia, Olaszország). 2. A törvényjavaslatokat és más közigazgatási döntéseket előzetesen véleményező testület, amely az a) pontban említettől abban tér el, hogy döntés- hozatalra nem jogosult (Luxemburg). 3. A király tanácsadó testületé, sőt, ha a király valamely ok miatt nem képes a kormányzásra, ellátja a régensi funkciókat is. Összetétele: a kormány - a király elnökletével (Dánia). 4. A köztársasági elnök tanácsadó-véleményező testületé. Az államfő az alkotmányban meghatározott esetekben köteles kikérni e szerv véleményét. Ez is speciális összetételű, ám az előző sémától abban tér el, hogy ezt nem miniszterek vagy a közigazgatáshoz magas szinten értő szakemberek alkotják, hanem tagjai magas közjogi tisztséget betöltő személyek „hivatalból tagja a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettes, a legfőbb bíró, a Felsőbíróság elnöke, a Képviselőház elnöke, a Szenátus elnöke és az államügyész; minden személy, aki képes és kész az Államtanács munkájában részt venni, és korábban betöltötte az elnök, a miniszterelnök, a legfőbb bíró vagy a Szabad ír Állam végrehajtó tanácsának elnökének tisztét; valamint az elnök által az Államtanács tagjává választott más személyek” - Írországban. Hasonlóképpen Portugáliában is, ahol az Államtanács elnöke a köztársasági 268
