Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI- „Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája Királyság legyen? ”- „Akarja-e Ön, hogy a Királyt népszavazás útján válasszák meg? ”- „Akarja-e Ön, hogy a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt által kijelölt kormányzó vezesse az országot? ”- „Akarja-e Ön, hogy a koronázási ékszerek kezelője a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt legyen?”7 8 A királyságnak ilyen módon történő visszaállítási „kísérletén” még legfeljebb mosolyoghattunk, ám tíz évvel később ez a kérdés már komolyabb formában merült föl. 2011. április 29-én jelent meg a hvg.hu „Vélemény” rovatában Kurcz Béla interjúja Gerő Andrással, „Miért ne lehetne ismét királyság Magyarország?” címmel. Az interjú bevezetője így szól: „Miközben a brit uralkodóház Londonban nagy csinnadrattával beharangozott fényűző esküvője vonja magára a fél világ figyelmét, s a legutolsó felmérések szerint a britek többsége újra hitet tett a monarchia mellett, idehaza Gerő András történészt az alkotmányos királyság visszaállításának gondolata foglalkoztatja.” hvg.hu: Honnét a felfedezésre, s törvényhozási megvalósításra váró gondolat? Mi késztette, hogy ilyen vakmerő ötlettel rukkoljon elő? Gerő András: Két évvel ezelőtt, 2009-ben vetettem fel először az ötletet, azóta kering a politikaformálás különböző fórumain: érdemes lenne elgondolkodni az államforma kérdéséről. Az jelentette inspirációját, hogy épp akkor ünnepelték az átgyúrt magyar alkotmány 20. születésnapját, s eltöprengtem azon, milyen problémák merültek fel a magyar demokrácia történetében, amire nem tudott kielégítő választ adni az alkotmány. Az egyik az autoritás, vagyis a tekintély kérdése..? 7 Lásd a 13/1999. (VI. 2.) OVB-határozatot. - Egyébként azért minősítettem „érdekességnek” e fölvetést, mert a kezdeményező Magyar Királyság Pártnak mindössze 10 tagja volt, ám mégis bátran vállalkozott volna a király megválasztásáig a kormányzó kijelölésére, valamint a koronázási ékszerek kezelésére... - Csupán a rend kedvéért teszem hozzá, hogy az OVB nem hitelesítette az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát... 8 A „történeti hűség” kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az „ötletet először” nem Gerő András vetette föl 2009-ben, hanem - mint ismertettük -, a Magyar Királyság Párt 1999- ben, de ez az évtizeddel későbbi fölvetés sem váltott ki különösebb visszhangot sem a tudomány, sem pedig a politika köreiben... 264