Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség

Tóth Károly: Az államfői (köztársasági elnöki) tisztség

Az EK delegáció válasza: Megítélésünk szerint egyetlen módon haladni igazán jó az államfői megoldás felé úgy, ha a szabad választások előtt nem döntünk véglegesen, mert ez a feladat az új Országgyűlés feladata."

Korábban már szó volt arról, hogy az államfői funkciót betöltő NET idegen test volt Magyarország alkotmányjogi berendezkedésében; ténylegesen a szovjet mintára 1949-ben bevezetett prezídium-jellegű szervnek felelt meg. Ráadásul fokozatosan torzult a működése is, hiszen egyre többször igyekezett átvenni az Országgyűlés szerepét, azzal, hogy mind több területen alkotott törvényerejű rendeletet, mintegy „kiszorítva” onnan a magyar törvényhozót.

Nem volt tehát kétséges, hogy változtatni kell: a NET helyett más szerv helyezendő az államfői pozícióba - ebben gyakorlatilag mindenki egyetértett.

Nem folyt érdemi vita arról sem, maradjon-e testületi jellegű, vagy egy személy töltse be ezt a tisztséget, és bár a kerekasztal-viták során fölbukkantak ötletek, ezek mindössze „színesítették” a palettát, de meg is maradtak ezen a szinten.

Az egyszemélyi változatból kézenfekvő volt a köztársasági elnöki poszttal számolni. Az EKA egyik tanácskozásán más intézmények is előkerültek: „ugye, az államfőről föl kell tételeznünk, hogy ez köztársasági elnök, minthogy nem hiszem, hogy királyt, császárt avagy cárt óhajtanak választani. Testületi államfőt pedig remélem, hogy mindenki kizárja az ellenzék körében. (Fodor Gábor: Elvileg el lehet képzelni.) Elvileg el lehet képzelni. Akkor hozzáteszem ehhez a listához, hogy a király, császár, cár mellett a testületi államfőt is az ellenzék elveti. Ebben az esetben tehát voltaképpen definiálni kell az államfőt mint köztársasági elnöknek a funkcióját.”6

Ekkor ugyan a királyság intézményének bevezetése mindössze az „említés szintjén” került szóba, ám néhány évvel később „látszólag komolyan” is fölvetődött. Inkább csak érdekességként említjük, hogy a Magyar Királyság Párt képviseletében 1999. április 7-én R. E. elnök aláírásgyűjtő ív minta- példányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. A kérelmező országos népszavazást kíván kezdeményezni a következő négy kérdésben:

6 Szakolczai György (Kereszténydemokrata Néppárt) felszólalása az EKA 1989. július 27-i ülésén.

263