Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények A sarkalatos törvények a korábbi „kétharmados” törvények helyébe lép­tek, az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányok is pontosan megegyez­nek, legfeljebb annyi az eltérés, hogy az MDF-SZDSZ-paktum 20 olyan törvényt sorolt föl, amelyet „kétharmadosnak” minősített (de bizonyos pon­tosítások miatt ez több volt, és valóban, az ezt alkotmányba iktató 1990. évi XL. törvény 28 helyen tesz említést ilyen törvényekről; az Alaptörvényben viszont 56-szor szerepel a sarkalatos törvény kifejezés.45 Az alaptörvény kapcsán korábban részleteztük, hogy különböző időben és szövegkörnyezetben hogyan viszonyultak egymáshoz az eltérő kifejezé­sek (pl. az alaptörvény és az alkotmány). Arról is szó volt, hogy a Boncz Fe­renc által 1877-ben kiadott államjogi tankönyv szerint a sarkalatos törvény és az alaptörvény azonos fogalmak. Ezt a problémát azért kell újból elővenni, mert a kerékasztal-tárgyalások során elhangzott egy olyan súlyosan hibás mondat, amelyet a jegyzőkönyv megörökített és nincs nyoma, hogy azt később bárhogyan is korrigálták volna... A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bi­zottságának 1989. szeptember 15-i ülésén Tölgyessy Péter a törvényjavasla­tok előzetes bizottsági tárgyalásával kapcsolatos felszólalásában a követke­zőket mondta: ... meg kell jegyeznünk, hogy az Állami Számvevőszékről szóló tör­vény sarkalatos törvény, mint ahogy az MSZMP által előkészített alkotmányjavaslat világosan mondja, és most idézek: az Állami Számvevőszék szervezetéről és működéséről alkotmányerejű törvény rendelkezik, és mint az köztudomású, az alkotmányerejű törvénynek a szinonimája a sarkalatos törvény. Tehát úgy hisszük, az volna a helyes eljárás és az alapszabálynak megfelelő eljárás, ha a gazdasá­gi kérdéseket a politikai kérdésekkel egyezően értékelve, valamennyi törvény az illetékes bizottságok elé kerülne megtárgyalásra, és ter­mészetesen az MSZMP nem kötelezné a tagjait, hanem a rendelkezés­re álló minden politikai eszközzel a képviselőit arra késztetné, hogy az eljárás bekövetkezzék. 45 Természetesen tudjuk, hogy ezek a számok önmagukban nem alkalmasak érdemi követ­keztetések levonására, mégis az arányok és a tendenciák mutatják az Alkotmány és az Alaptörvény szabályozási törekvései közötti különbségeket. A pontosabb összehasonlí­tásra lehetőséget ad a függelékben lévő táblázat. 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom