Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI S SS # 3. § Es ezt valahányszor O császári és királyi szent felsége szükségesnek Ítéli, az 1715. évi 8-ik törvénycikk tartalmához képest, mostantól jövőre is megkívánhassa és követelhesse. 4. § De a czimeres nemesek, azok is, a kik a szabad királyi s bányavárosokban, véghelyeken, szabadalmas és nem szabadalmas mezővárosokban vagy az országban egyebütt tartózkodnak, a megyék házi szükségeire, a megyék adózási tervezetéhez képest, lelkiismeretesen adózás alá esnek. melyek őket mindenféle adózás alól fölmentik, sőt a kiváltságaiknál fogva ősi szokás alapján abban is megerősítik, hogy a telekkel semmiképen ne járjon együtt a közteher (midőn az 1715:3. czikkely által a felől, hogy más tartományok módjára nem fognak kormányoztatni, különben is megóva és biztosítva vannak), a hitlevélbe beiktatott s a törvények használatáról és értelméről szóló záradék magyarázata alá egyáltalában ne legyenek vonhatók. Mindenképpen kiemelendő, hogy a Tripartitumban (ötszáz évvel ezelőtt!) megjelennek a nemesek „alapvető” jogai, még ha nem is ezzel a kifejezéssel, hanem „fő és kiváltságos jogként” („... a nemeseknek ... igen sok joguk van, mindazáltal közülök négy a legfőbb...”) Az alaptörvény kapcsán már említettük a sarkalatos törvény problémáját is. Hozzá kell még tenni, hogy a Törvény tudományi Műszótár a lex fundamentalis magyar megfelelőjeként a „talp- vagy sarktörvény, sarkalatos törvény, alapos törvény” kifejezéseket ajánlotta. Ugyanez a szótár a lex fundamentalis két típusát is megkülönbözteti, éspedig: „fősark törvény vagy sarkalatos főtörvény” és „alrendű sarktörvény vagy sarkalatos törvény”44 - előbbiek nyilvánvalóan (a mai fogalmaink szerinti) alkotmányi szintre, utóbbiak „kétharmados szintre utalnak. A hazai törvényeknek ez a „sarkalatos” fajtája ismét része a közjogunknak: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) rendelkezett ekként. Nem külön jogforrás, hanem egy speciális törvénytípus a sarkalatos törvény, amelyet a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet elfogadni. A sarkalatos törvény a többi törvénnyel azonos szinten helyezkedik el a jogforrási hierarchiában - tartalmazza az Alaptörvény indokolása. 44 Vő. Kovács István: Magyar alkotmányjog 1.1.m. 195. p. 222
