Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
i veszélyeztetheti. A kivezető közjogi megoldást valószínűleg az új Alkotmány lesz képes létrehozni azzal, hogy megszünteti a kétharmados törvényeket, s ezzel egy időben az Alkotmányba emeli be - s ezzel kétharmadossá teszi - a legfontosabb garanciális szabályokat. Az alapjogok tekintetében ez azt jelentené, hogy az Alkotmány nemcsak deklarálni fogja a jogokat, miként teszi azt jórészt ma, hanem a legfontosabb garanciákat maga az Alkotmány tartalmazza majd. A különvéleményben foglaltak némileg „árnyalhatok”. Az ún. kétharmados törvények igénye valóban a politikai átmenet során merült föl, még pontosabban: a kormányzati MDF, illetve az ellenzéki politikai állású SZDSZ között 1990. április 29-én létrejött megállapodás eredményeként, éppen azért, hogy feloldja az MSZMP-többségű Országgyűlés által a kormányzást jó eséllyel bénítással fenyegető alkotmányerejű törvények gátló hatását. Ekkor azonban már semmiféle kerékasztal-tárgyalások nem folytak, ugyanis a Nemzeti Kerekasztal utolsó plenáris ülése 1989. szeptember 18-án lezajlott, a Jószolgálati Bizottság 1989. szeptember 5-én, a Politikai Egyeztető Bizottság 1989. szeptember 18-án, a Gazdasági és Szociális Bizottság 1989. szeptember 20-án, a szakértői szintű 1/1. számú munkabizottság (Az alkotmánymódosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az Alkotmánybíróság kérdései) 1989. szeptember 13-án, az 1/2. számú munka- bizottság (A politikai pártok működésének jogi szabályozása) 1989. szeptember 20-án, az 1/3. számú munkabizottság (A választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvény) 1989. október 9-én, az 1/4. számú munkabizottság (A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításának elvei) 1989. szeptember 18-án, az 1/5. számú munkabizottság (A tájékoztatás és az információ kérdései, az új tájékoztatási törvény) 1989. november 29-én, (az 1/3. és az 1/5. számú munkabizottság együttesen 1989. november 7-én), az 1/6. számú munkabizottság (Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtése) 1989. november 8-án tartotta utolsó ülését, tehát egyedül az Ellenzéki Kerekasztal ülésezett 1990-ben, utoljára április 27-én. -A szóban forgó kompromisszumot a „tárgyalások során” már emiatt nem tudta senki elfogadni, kiváltképp az „akkor uralkodó politikai erők” nem, merthogy a megállapodás az országgyűlési választások második fordulójának napján, április 29-én született, és csak egy „győztes” erő, volt, az MDF a maga 43,6 %-nyi mandátumával, és éppen emiatt kényszerült „paktumra” 24,8 %-os „ellenzéki” SZDSZ-szel. A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAM SZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI 218
