Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.” Ez a szabályozási technika természetesen oldotta a korábbi merevséget, a nagyobb rugalmasság egyszerűbbé tette a jogalkotást. Éppen ezért megdöbbentő és szakmailag semmivel sem indokolható, hogy bő három évtizeddel később, az MSZMP által uralt Országgyűlés az 1989. évi XXXI. törvénnyel a legkorábbi, hibás változatot állította vissza, amikor az Alkotmányba beiktatta: „34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását alkotmány- erejű törvény tartalmazza”, ami által egy minisztérium szimpla „átnevezése” is a legmagasabb szintű jogalkotási folyamatot, alkotmányozást igényel. - Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy ezt a szabályt (is) a rendszerváltás már eléggé előrehaladott folyamata elé akadályként, de legalábbis nehezítésként („időzített bombaként”) építették be az alkotmányba... Ne feledjük: az Alkotmányból 1957-ben éppen azért került ki a minisztériumok felsorolása, mert indokolatlanul túlmerevítette az alaptörvényt. Kizárt, hogy ezt nem „ismerték”, vagy esetleg erre nem „emlékeztek” az Igazságügyi Minisztérium egyébként jól felkészült, szakmailag neves munkatársai... E legutóbbi, méltatlan abszurditásnak hamar vége szakadt, ugyanis a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény ismét visszaállította a korábbi, alkotmányjogilag is „normális” állapotot, kimondván: „34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza ” - és nyilvánvalóan ezt tartotta fenn az Alaptörvény, sőt, még némiképp „finomított” is, akként, hogy „17. cikk (4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja”. Nos, mindez jól mutatja, hogy az ilyen látszólag nem jelentős alkotmányi előírás is mennyi valóban komoly, tényleges problémát okozhat. Ami az „Alkotmányhoz hasonló minősített többséget” illeti, az természetesen az összes képviselő legalább kétharmadának szavazatát jelenti. „Kétharmados” törvények Az alkotmányerejű törvények kategóriája csak igen rövid ideig élt közjogunkban. Az országgyűlési választások 1990. április 29-i második fordulójának végeredménye: az MDF 165, az SZDSZ 91, az FKGP 44, az MSZP 205