Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZET! KOMPROMISSZUMAI 33, a Fidesz 22, a KDNP 21 képviselői mandátumot szerzett, valamint az Agrárszövetség 1, a függetlenek 6 és a közös jelöltek 4 mandátumhoz jutottak.39 1990. április 29-én született meg a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodása (későbbi, köznyelvi elnevezése: „MDF-SZDSZ-paktum”), amelyben „.. .egyetértenek abban, hogy mind a kormányzat, mind az ellenzéki pártok különleges felelősséget viselnek a nemzet előtt, hogy a születő demokratikus intézmények megszilárduljanak, és az ország kormányozható legyen. Ezért szükségesnek tartják, hogy a demokratikus intézmények stabilitását és az ország kormány ózható ságát érintő közjogi kérdésekben egyetértésre jussanak”.[...] 2. Ezt követően a felek azon lesznek, hogy az Országgyűlés a lehető legrövidebb időn belül - az alakuló üléstől számított 30 nap alatt -fogadja el azt a részletes alkotmánymódosítást, amelynek szövegszerű tervezetét a megállapodás I. számú melléklete tartalmazza. Az alkotmánymódosítás a következő területeket érintse: [...] e) Az Országgyűlés eltért a háromoldalú megállapodásoktól az alkotmány erejű törvények ügyében is, így ma Magyarországon a törvények elfogadásához fő szabályként kétharmados többség kell, s csak kivételesek az egyszerű szótöbbséggel meghozható törvények. Miután ez a közjogi helyzet a kormányzat működését gyakorlatilag lehetetlenné teszi, a felek egyetértenek abban, hogy ki kell iktatni az alkotmányból az alkotmány erejű törvény fogalmát, és helyette taxatíve fel kell sorolni azokat az alapintézményeket és alapjogokat, amelyek törvényi szabályozásához minősített törvény szükséges, és amelyek felsorolását a II. számú melléklet tartalmazza. A felek megállapodnak abban, hogy e körben a minősített többséget a leadott szavazatok kétharmad részében kell meghatározni, hogy így a legfontosabb jogok és intézmények szabályozása minél szélesebb köz- megegyezésen alapuljon. A felek kötelezik magukat, hogy az ellenzék részére e kivételes közjogi megoldással teremtett többletjogokat nem 39 Szabadon választott. Parlamenti almanach, 1990. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1990,44. p. 206
