Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények amely az állam szerepvállalásának jellegével (beavatkozó vagy szolgáltató állam) és mértékével függ össze, másrészt alapjogi vonatkozása is figyelemre méltó, mivel az egyes alapjogok érvényesítésének a lehetőségére is utal. Mindezeknek megfelelően a főbb csoportok a következők: a! Beavatkozást - a közhatalom közvetlen érvényesítését - lehetővé tevő törvények, amelyek az egyén szabadságát csak az individuális vagy közösségi érdek védelmére tekintettel korlátozzák (pl. büntető törvénykönyv, szabálysértési törvény). b/ Szolgáltatást, szükségletkielégítést biztosító törvények azok, amelyek meghatározzák az igénybe vehető szolgáltatás előfeltételeit és bizonyos igények teljesítését teszik lehetővé (pl. a szociális törvények, a költségvetési törvény). cl Magánjogi viszonyokat szabályozó törvények azok, amelyek a magánjog alanyainak egymás közti kapcsolatait rendezik, mégpedig a kiegyenlítő igazságosság elvének érvényesítésével (polgári törvénykönyv, családjogi törvény). dl Szervezeti és intézményi törvények, amelyek kialakítják és részletesen szabályozzák azokat az (állami) szervezeti és (jog)intézményi kérdéseket, melyek nélkül az alkotmányos berendezkedés felépítése és működése, továbbá az effektiv jogérvényesítés nem lehetséges (pl. bírósági törvény, párttörvény, önkormányzati törvény). el Eljárási és részvételt biztosító (participációs) törvények, amelyek az előzőhöz kapcsolódva az (állami-jogi) folyamatok menetét és a közreműködés lehetőségeit határozzák meg, konkretizálva az eljárásjogi garanciákat (pl. a polgári és büntető eljárást szabályozó törvények, a választójogi törvények, a népszavazásról szóló törvény).8 Ad 3/ A törvények tartalmuk szerinti felosztása. - E felosztási módon belül egyrészt a szabályozandó viszonyok, másrészt a törvénybe foglalt rendelkezések jellege szerinti megkülönböztetés jöhet számításba. a/ A szabályozandó viszonyok alapján a törvények tulajdonképpen a jogágaknak megfelelően csoportosíthatók. Ez a megkülönböztetés azonban viszonylagos, mivel egy törvényen, mint jogszabályon belül több jogágba tartozó, illetve több jogágat érintő szabályozási tartalom különböztethető meg. Vő. és további részleteket lásd Dr. Kiss László - Dr. Petrétei József: i. m. 111. s köv. p. (Kiemelések az eredetiben.) 189
