Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI nem törvény formájában jelent meg,4 valamint az Alaptörvény nem is jogszabály.5 Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy az a fogalom, amely szerint a törvény a polgárok nagyobb csoportjait érintő, normatív tartalmú jogszabály, nem alkalmazható, hiszen pl. egyes személyek vagy események jelentőségét megörökítő törvények aligha állapítanak meg sok ember számára kötelező magatartási szabályokat, elsősorban nem is jogi, hanem erkölcsi jellegűek.6 A törvények csoportosítása tulajdonképpen jellegük szerinti osztályozásukat jelenti. A csoportképző ismérvek kiválasztásának értelmét az egyes törvényfajták alkalmazásának szempontjából lehet értékelni, amely eligazítást nyújthat arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen törvény kerüljön kibocsátásra. A szóba jöhető sokféle szempont közül az alábbi felosztások tűnnek relevánsnak: 1/ az elfogadási mód szerint; 2/ az alkalmazási jelleg szerint, valamint 3/ tartalmuk szerint történő osztályozás.7 Ad 2/ A törvények alkalmazásuk jellegük szerinti felosztása. - E megkülönböztetés egyrészt funkcionális jellegű különbségtételt tesz lehetővé, 4 Elegendő itt csupán az eltérő jelölésre utalni. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 21. § (3) bek-e szerint »... a törvény megjelölése - az alábbi sorrendben - a) a törvény címét, b) a „szóló” kifejezést, c) a törvény kihirdetésének évét arab számmal, d) az „évi” kifejezést, e) a törvény sorszámát római számmal és f) a „törvény” kifejezést foglalja magában« (mint pl. korábban a „Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény”). 5 Vö. Alaptörvény (2011. április 25.) T) cikk... (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. 6 így pl. az 1953. évi I. törvény Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről, vagy az 1990. évi XXVIII, törvény Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról. 7 Dr. Kiss László - Dr. Petrétei József: A törvényhozástan alapvonásai. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1996,109. p. (Kiemelések az eredetiben.) - Mivel témánk részletesen az 1/ pontban foglaltakhoz kapcsolódik, praktikus, ha a felosztás 2/ és 3/ pontjának lényegét először röviden áttekintjük... 188
