Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények

Tóth Károly: A „kétharmados” törvények

Tóth Károly

A „kétharmados” törvények1 2

Mi a törvény?

Erre a kérdésre a jog területén igen formális, már-már gyanúsan egyszerű választ adhatunk: törvény a parlament (nálunk az Országgyűlés) által elfogadott jogszabály}

Törvényt általában senki más, csak a legfelsőbb, választott képviseleti szerv hozhat, konkrétabban: a törvényalkotás az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.3 Azzal, hogy a törvényt jogszabálynak neveztük, egyrészt elhatároltuk más, szintén kötelező, de jogszabálynak nem minősülő előírástól (általános vagy egyedi határozat, utasítás stb.), valamint az egyéb jogszabályoktól (rendeletek), amelyeket nem a parlament, hanem a többi jogalkotó szerv bocsát ki, másrészt elhatároltuk az Alaptörvénytől is [Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)], amely egyrészt

1 Előre kell bocsátani, hogy „kétharmados törvények” pedig a jogszabályokban nincsenek, ez csak az Alkotmánybíróság terminológiájában és a politikai zsargonban létezik, így nevezték a rendszerváltás folyamatában az események közvetlen részesei-alakítói azokat a törvényeket, amelyeket később olyan törvényekként írtak be az Alkotmányba, amelyek „ elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges ”,

2 Témánk szempontjából elegendő ennek a fogalomnak a használata, azzal a megjegyzéssel, hogy a jogirodalomban számos egyéb megközelítés is ismert. Lásd pl. Petrétei József: A törvényhozás elmélete és gyakorlata a polgári demokráciában. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. - Persze, az irodalmi meghatározások egy része inkább jogbölcseleti vagy jogszociológiai, semmint alkotmányjogi, emiatt is esik ki mostani érdeklődésünk köréből.

3 Ez az állítás még akkor is igaz, ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET), amely 1949-1989 között létezett hazánkban, jogosult volt az általa alkotott jogszabállyal módosítani vagy hatályon kívül helyezni a törvényt. Ám mert törvényhozásra kizárólag az Országgyűlés rendelkezett hatáskörrel, a NET „csak” törvényerejű rendeletet adhatott ki.

187