Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája Az alkotmányok rendelkezéseiből egyértelmű, hogy az „újabb” európai kétkamarás parlamenti rendszerek nem mutatnak nagy lényegi változatosságot: legfeljebb a „felsőházba” történő passzív választási korhatárt illetően vannak eltérések, valamint a hatáskörök terén a lengyel alkotmány utalja a Képviselőház jogkörébe a kormány ellenőrzését. Ami az egyes kamarák összetételét illeti: fel kell hívni a figyelmet Románia alkotmányának arra a szabályára, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselői helyre jogosultak”, valamint Szlovénia esetére. - Az idézett szövegrész nem csupán Szlovénia Államtanácsának korporativ jellegét mutatja, hanem azt is, hogy ez a kamara mennyire szűkre szabott hatáskörrel rendelkezik, valójában tényleges, érdemi döntési joga nincs,42 hanem mindössze kérhet és kezdeményezhet, tehát gyakorlatilag nem következhet be olyan „véleményeltérés”, amely bármely ház működését akadályozná, és emiatt esetleg egyeztető mechanizmusra lenne szükség. Hogy az egyeztető mechanizmus igénybevétele nem lehet lényeges érv a kétkamarás rendszer ellen, erre elegendő pl. Románia alkotmányos megoldását említeni: 75. cikk. (A törvénytervezetek és a törvényjavaslatok megküldése) Az egyik ház által elfogadott törvénytervezeteket vagy törvényjavaslatokat meg kell küldeni a parlament másik házának. Ha ez utóbbi elutasítja a törvénytervezetet vagy törvényjavaslatot, ezeket újabb megvitatásra vissza kell küldeni az őket elfogadott háznak. Az újabb elutasítás végleges. 76. cikk. (A közvetítés) (1) Ha az egyik ház a másik ház által jóváhagyóitól eltérő formában fogad el valamely törvénytervezetet vagy törvényjavaslatot, a házak elnökeinek közvetítési eljárást kell kezdeményezniük egy paritásos bizottság révén. (2) Abban az esetben, ha a bizottság nem jut megegyezésre, vagy ha az egyik ház nem hagyja jóvá a közvetítő bizottság jelentését, az eltérő 42 Vő. Tóth Károly: A parlament, az államfő és a kormány sajátosságai Közép- és Ke- let-Európa új alkotmányaiban. In Alkotmány és jogtudomány. Tanulmányok. Acta Jur. et Pol. Tom. XLVII. Szeged, 1996,150. s köv. p. 161
