Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Mint már szó volt róla, a kerékasztal-tárgyalásokon nem volt kifejezett téma az Országgyűlés szerkezete, de a választási rendszer kapcsán óhatatla­nul előkerült. Az NKA 1/3. politikai munkabizottságának (A választásokkal kapcso­latos kérdések, a választójogi törvény) 1989. július 28-i ülésén „Az Ellen­zéki Kerekasztal meglepetéssel fogadja a Harmadik Tárgyalófél javaslatát, mely szerint a politikai pártok működésére és finanszírozására vonatkozó törvény rendelkezéseit elfogadó szervezeteken kívül más szervezeteknek is jelöltállítási jogot akar adni. A Harmadik Tárgyalófél javaslata, megítélésünk szerint, szöges ellentétben áll a demokratikus jogállamokban megvalósított képviseleti rendszerekkel. Mint ez köztudomású, a jogállami parlamentek­ben a társadalom politikai irányait kifejező politikai pártok foglalnak helyet; számunkra elfogadhatatlan, hogyha részérdeket kifejező szervezetek a parla­mentben helyet kapnak; megítélésünk szerint egy ilyen parlamenti szisztéma teljességgel működésképtelen.” - Az EK A képviselője még hozzátette: „Ész­revételünk természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy részérdeket megjelenítő szervezetek, csoportosulások egyéni jelölteket állítsanak ... Ez a javaslat korporativ elemeket vinne az Országgyűlés személyi összetételébe ... Ilyen jellegű jelölések elméletileg legfeljebb a második kamara esetében képzelhetők el.”26 E rövid jegyzőkönyv-részletből is egyértelmű, hogy az EKA sem ért egyet a kétkamarás rendszer hazai bevezetésével, ezért tiltakozott a HO ja­vaslata ellen, de jegyezzük meg, hogy önmagában az sem járt volna együtt szükségképpen az Országgyűlés szerkezetének megváltoztatásával. Ez a kérdés végleg eldőlt az NKA-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottságának 1989. augusztus 25-i ülésén. Az MSZMP álláspontját Pozsgay Imre ismertette: „Az MSZMP egyet­ért az Ellenzéki Kerékasztallal ... kétségtelen van igazság abban, hogy esetleg némi zavar és homályosság van egyik-másik, önmagát pártnak vagy pártképződménynek nevező szervezet körül, de az biztos és abban világos a helyzet, hogy mi a szakszervezet, mi a Demisz, mi a Népfront, és az is biztos, hogy szerepük és funkciójuk szerint nem parlamenti szerepre rendeltettek; ez okozná igazán a zavart egy új parlament létrehozásában. Tehát szó sincs arról, hogy politikai hátrányok érnék ezeket a szervezete­ket, mozgalmakat, vagy bármiféle osztályozás, vagy értékrendbe sorolás 26 Vö. Az 1/3. számú munkabizottság 1989. július 28-i ülésének jegyzőkönyve. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom