Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája lenne; itt a parlamenti szerep tisztázásáról van szó és a törvényhozás értelmezéséről, és ebbe a világon sehol nem férnek bele ezek a szervezetek; ez egy korporációs szervezetnek felel meg és nem a parlamentarizmus gondolatának...” Az EK A nevében Antall József mondott véleményt: „... amikor szót kértem, még nem tudtam, hogy Pozsgay Imre is ki fogja mondani a korporációs szót. Pontosan erről van szó! Ha egy kétkamarás parlament lenne Magyarországon, és a kétkamarás parlamenten belül, a régi felsőház belső szerkezetéhez hasonlóan helyet kapnának érdekvédelmi szervezetek, akkor indokolt lehetne erről beszélni. Egyszerűen a parlamentáris demokrácia alapelveivel és a parlamentáris rendszerrel ellenkezik,27 hogy akár egy egykamarás, akár egy képviselőházban olyan alapon kaphassanak helyet pártok, hogy érdek- védelmi szervezetek. Maradt tehát az a lehetőség, hogy bármelyik szervezet a Harmadik Oldalon, ha az egyesületi törvény kiterjesztése után mégis úgy dönt, hogy pártként kíván indulni, ennek semmi akadálya nem lehet; ugyanúgy nem lehet akadálya, hogy egyéni kerületben támogat egy egyéni jelöltet, és ezzel vagy támogatást jelent az illetőnek, vagy nem jelent támogatást, de mindenesetre egyéni jelöltként is indulhat. Sőt pártokhoz is állnak közel érdekvédelmi szervezetek ...” Milyen második kamarát? A kétkamarás Országgyűléssel kapcsolatos vélemények rövid ismertetése alapján is világos, hogy bevezetésével kapcsolatban csupán erőtlen polemizálás alakult ki; a meghatározó csoportok közül egyedül az MSZMP állt mellette rövid ideig. Az is egyértelmű, hogy a második kamara létesítésének igénye azért merült föl, mert meg kellett volna oldani bizonyos különböző érdekek megjelenítését a magyar parlamentben. A konkrét érdekek mellett elvileg is indokolható elvárások szintén megerősödtek. 27 Mind Pozsgay Imre, mind Antall József erőteljesen tiltakozott az ún. korporációs rendszer ellen, azt állítva, hogy az ellentétes a „parlamentáris demokrácia alapél veivel”. Meg kell jegyezni, hogy a korporációs rendszert Írországban ismerték és alkalmazták az 1979. augusztus 3-i, a szenátusi választásokat szabályozó alkotmánymódosítás alapján. - Erre később visszatérünk. 145
