Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI A felsorolt 16 országból 3 föderatív szerkezetű, ezek most nem jönnek számításba. Feltűnő viszont, hogy a 13 unitárius államból 8-ban (tehát 61 %-ban!) kétkamarás parlament működik. Azzal érvelni, hogy „szinte kivétel nélkül szeretnének áttérni az egykamarás rendszerre”, méltatlan megjegyzés egy „alkotmány-koncepcióban”, ennek ugyanis nem volt „igazság-tartalma”...21 Hasonlóan üres állítás a két ház véleményeltérésének „szinte bénító” hatását emlegetni, mert a hatáskörök eltérése miatt a véleménykülönbségek nem szükségképpen következnek be, másrészt ezekre az esetekre szólnak az egyeztető eljárások. - Arra utalni, hogy a vélemények azonosságának oka a parlament működésének formális jellegében rejlik, és azzal „bizonyítani” a kétkamarás rendszer fölöslegességét, hogy hazánkban évtizedeken át teljes volt a nézetazonosság, és tipikus az egyhangú szavazás - nem túl „meggyőző” és nem is túl megalapozott. c) A Szovjetunióban vitára bocsátott alkotmánymódosító törvénytervezet úgy próbálja áthidalni ab) pontban vázolt problémát, hogy a két házból álló Legfelsőbb Tanács fölé helyez egy egykamarás államhatalmi csúcsszervet: a Szovjetunió Népképviselőinek Kongresz- szusát, amely - egyéb feladatai mellett - szükség esetén eldönti a Legfelsőbb Tanács két háza közötti vitát. Attól eltekintve, hogy ez az eljárás sem túlzottan gyors, nálunk hasonló szuperfórum létrehozása nem indokolt. A Koncepció/1 alkotója itt saját magát akarja meggyőzni egy olyan szerv magyarországi bevezetésének indokolatlanságáról, amelyet senki sem akart hazánkban... E dokumentum tartalmának és színvonalának ismertetéséhez és értékeléséhez talán elegendők az eddig bemutatottak, de még egy elem említésre érdemes. A két kamara bevezetése mellettiek azzal is érveltek, hogy ekkor jobban kifejeződhetnek a különböző érdekek. Ezt a Koncepció/1 a következő módon „hárítja”: Az érdektagoltság fokozott érvényre juttatását szolgálja a képviselők frakcióalkotási szabadsága, amelyet már az 1988. évi decemberi 21 Erre utal az is, hogy az azóta eltelt negyed évszázadban közülük egyikben sem tértek át az egykamarás szisztémára. 136
