Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája ügyrendmódosítás deklarál. Nincs akadálya tehát annak, hogy például a pedagógus képviselők, a gyógy- és üdülőhelyen megválasztott képviselők, avagy a környezetvédelmi érdekek támogatását vállaló képviselők akár állandó jelleggel, akár alkalomszerűen - egy-egy jelentős döntés előkészítése során - parlamenti csoportba tömörüljenek. Ez a megállapítás már morálisan sem védhető. 1988 végén ismeretlen volt hazánkban a közjogi-politikai gyakorlatban a parlamenti frakció intézménye, hiszen többpártrendszer híján hiányoztak a más pártokhoz tartozó képviselők által alakított állandó képviselőcsoportok, amelyek létrehozása kiszámíthatóvá teszi a legfelsőbb képviseleti szerv működését. Álságos, félrevezető az a kormányzati „érvelés” a kétkamarás rendszer ellen, hogy az érdekek érvényre juttatására „a gyógy- és üdülőhelyen megválasztott képviselők” akadálytalanul alkothatnak parlamenti csoportokat..., hiszen ezek a „tömörülések” nem nevezhetők frakcióknak; ez utóbbiaknak ugyanis pontosan meghatározott közjogi jogosítványaik vannak (pl. időkeretben tárgyaláskor, bizottságok összeállítása során, költségvetési támogatás stb.), amelyek nyilvánvalóan nem illetik meg az „érdektagoltság” alapján a döntés-előkészítés során összeálló képviselőket. Általános értékelésként kimondható, hogy Koncepció/1 nem kívánja a kétkamarás Országgyűlést; szakmai-alkotmányjogi szempontból pedig alacsony színvonalú, szakszerűtlen, terminológiailag is súlyos hibákkal terhelt volt. Ez is okozhatta, hogy kiadása nem váltott ki számottevő érdeklődést, nem lett alapja semmiféle érdemi vitának, visszhangtalan maradt... 2. Hamarosan, mindössze két hónappal később meg is jelent szintén az Igazságügyi Minisztérium által elkészített „Magyarország Alkotmánya - Szabályozási koncepció 1989. január 30.” címet viselő összeállítás (a továbbiakban: Koncepció/2), amely ugyancsak külön szól a kétkamarás rendszerről. Korábban említettük, hogy 1988 végére már több új társadalmi-politikai formáció alakult, amelyek kifejezett célja a négy évtizede fennálló, egypárti struktúrán felépülő „népi demokratikus” kormányzati rendszer helyébe politikai pluralizmuson alapuló valódi demokrácia létrehozása volt. - Nyilvánvalóan ennek hatása, hogy a két hónappal korábbi, a Magyar Népköztársaság (Alkotmánya) helyett itt már Magyarország (Alkotmánya) szerepel a dokumentum címében. 137
