Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája hátrány formális parlamenti működés esetén természetesen nem je­lentkezik. Ha azonban a parlamentben - mint évtizedeken át a ma­gyar Országgyűlésben - teljes a nézetazonosság, és az egyhangú sza­vazás tipikus, vajon mi szükség van a második kamarára?) Európában 1988 végén egyáltalán nem kivételes a kétházas parlament azokban a „kapitalista országokban”, amelyek nem föderatív szerkezetűek. A következő táblázat áttekintést ad erről: Ország* Lakosság** Elnevezés*** Létszám*** Ausztria (f) 7.555.300 Nemz. Tan. + Szövets. Tan. 183 + 64 Belgium 9.858.000 Népi Kamara + Szenátus 150 + 71 Dánia 5.111.108 Folketing 179 Finnország 4.892.748 Eduskunta/Riksdag 200 Franciaország 55.061.000 Nemzetgyűlés + Szenátus 577 + 321 Görögország 9.950.000 Parlament 300 Hollandia 14.394.559 Második Kam. + Első Kam. 150 + 75 Írország 3.540.000 Képviselőház + Szenátus 166 + 60 Nagy-Britannia 56.376.000 Képviselőház + Lordok Háza 659 + 675 Német Szöv. Közt. (f) 61.024.000 Bundestag + Bundesrat 603 + 69 Norvégia 4.134.353 Storting (II. Kam. + I. Kam.) 150 + 75 Olaszország 56.950.000 Képv. Kamara + Szenátus 630 + 326 Portugália 10.160.000 Köztársasági Gyűlés 230 Spanyolország 38.330.000 [Cortes] Képv.Kongr + Szén. 350 + 248 Svájc (f) 6.455.600 Nemz. Tan. + Kantonok Tan. 200 + 46 Svédország 8.359.000 Riksdag 349 * A táblázatban - a teljesség kedvéért - felsoroltuk az európai föderatív államokat is, e jelleget az ország neve után „(f)” kiegészítéssel szerepeltetjük. Kihagyjuk viszont azokat a „mini-államokat”, amelyek lakosságszáma az egymilliót sem éri el - ilyen: Ciprus (660.000 lakossal), Izland (241.000), Liechtenstein (27.076), Luxemburg (365.800), Málta (362.000), San Marino (22.418) -, mert ezekben az országokban - éppen a mére­teik miatt - aligha kerülhetett megfontolásra a kétkamarás rendszer bevezetése... ** Lakosságszám adatainak forrása: Tények könyve ’88. Magyar és nemzetközi almanach. (Szerkesztette: Baló György és Lipovecz Iván.) Computerworld Informatika Kft., Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1987. - Aforrás a lakosságszámnál föltünteti azt az évet is, amikorra az adat vonatkozik (pl. Ausztria esetén 1985), de mivel ennek a téma szempontjából most nincs érdemi jelentősége, mellőzzük. *** Parlamentek elnevezése és létszáma: www.electionworld.org 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom