Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Téves, azaz pontosabban: megtévesztő az ilyen megfogalmazás! Általában a kétkamarás rendszer esetén a két ház hatásköre nem esik egybe, nem azonos, mert ekkor nem lenne értelme egyszerűen csak megduplázni ugyanazt a testületet. A „politikamentesség” úgy értelmezendő, hogy a közvetlen (napi) politikai ügyekkel - hatásköri megosztásánál fogva - az „alsóház” foglalkozik, tehát hibás az egyik kamarát „per definitionem” politikamentes jellegűnek beállítani.- Végül - legalábbis csíráiban -felismerhető egy „szocialista lordok háza ” létrehozására irányuló koncepció, amelynek az a lényege, hogy a pluralizmus csupán az egyik kamarában jelenhet meg, ugyanakkor a „szuper-megbízható” emberekből álló második kamara legalábbis ellensúlyozná az első kamara törekvéseit, de esetleg arra is jogot kap, hogy korlátlan vétó-jogot gyakoroljon. Ez a megközelítés is sajátos ambivalenciát mutat. „Szuper-megbízható” embereknek nyilvánvalóan a szocialista kormányzat számára a saját elv- és párttársaik számítanak, ám abban az időben, amikor egyre növekszik az az erő, amely éppen a szocialistákat akarja félreállítani, a „szocialista lordok házát” emlegetni még akkor is hibás lehet politikai-taktikai szempontból, ha az MSZMP egyébként ellene van a kétkamarás parlament létrehozásának. Arra is érdemes fölhívni a figyelmet, hogy ez a Koncepció/1. milyen feltűnően szakszerűtlen és félrevezető. Olyan kijelentések vannak benne, amelyek homlokegyenest térnek el a fennálló helyzettől és az aktuális törekvésektől: b) Azok a kapitalista országok, amelyek más indíték alapján20 hozták létre a második kamarát, szinte kivétel nélkül szeretnének áttérni az egykamarás rendszerre, mert saját tapasztalataikból ismerik e rendszer nyilvánvaló hátrányait. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az önálló döntési jogkörrel felruházott két kamara léte lelassítja és bürokratikussá teszi a parlamenti munkát: a két ház közötti vélemény- különbség hosszadalmas egyeztetési eljárásba torkollik, esetenként szinte megbénítja a legfelsőbb képviseleti testület munkáját. (Ez a 20 ... azaz nem az ország nemzetiségi összetétele vagy államszövetségi struktúrája - esetleg mindkettő - alapján. 134
