Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája szervezeti kerete, illetőleg alkalmas eszköz arra, hogy „megmentse” az országot a többpártrendszertől. Feladatunk ugyan nem politikai értékelés, mégis föl kell hívni a figyelmet arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium e Koncepciója mögött komoly jogi-szakmai háttér van ugyan, ám mégsem lenne helyes valamiféle „semleges vitaanyagnak” tekinteni. Ekkor még az egypártrendszer létezik, a kormányzati pozíciók mindegyike az MSZMP kezében van, amelynek nyilvánvaló érdeke a fennálló közjogi berendezkedés fenntartása, ezért a Koncepcióban is fellelhetők ennek jelei, politikai elkötelezettsége. 1988 végére már jól látszottak a társadalom mélyreható átalakulásának egyértelmű jelei; a politikai pluralizmus kibontakozása feltartóztathatatlanná vált. Elegendő arra utalni, hogy 1988. március 30-án Budapesten Nyilatkozatot fogadnak el a Fiatal Demokraták Szövetsége létrehozásáról; 1988. szeptember 3-án Lakiteleken megalakul a Magyar Demokrata Fórum;18 191988. október 24-én Budapesten elfogadják a Szabad Demokraták Szövetsége Elvi Nyilatkozatát;19 1988. november 18-án Budapesten újjáalakult a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. - E politikai formációk mindegyike a négy évtizede létező politikai-közjogi berendezkedés megváltoztatását tűzte zászlajára, tehát vajmi kevesen lehettek, akik a kétkamarás parlamentre úgy tekinthettek, hogy az a szocialista parlamentarizmus egyedüli hatékony szervezeti kerete, illetőleg alkalmas eszköz arra, hogy „megmentse” az országot a többpártrendszertől. Ugyanakkor a kétkamarás rendszert egymástól nagy mértékben eltérő indokokból és célok jegyében szorgalmazzák.- A legáltalánosabb az a nézet, amely a különböző érdekek hatásosabb megjelenítését és ütköztetését várja a kétkamarás rendszertől.- Van olyan felfogás is, amely az egyik kamarát annyiban „politika- mentessé” akarja tenni, hogy szeretné távol tartani a pártpolitikai küzdelmektől. 18 Alapítólevelét lásd A kelet-európai diktatúrák bukása. I. m. 4494-53. p.; az előzményekről - ideértve a „Nagy Népi Hurált”, az MSZMP Politikai Bizottságának írott levelet, az 1985. júniusi ellenzéki monori találkozót is - lásd Bíró Zoltán: Elhervadt forradalom, Püski, Budapest, 1993, 5. s köv. p. 19 Szövegét lásd A kelet-európai diktatúrák bukása. I. m. 454-456. p. Előzményéről, a Szabad Kezdeményezések Hálózatáról lásd Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990. Budapest, Napvilág, 2006,92-97. p. 133
