Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI E típusok listájára az első pillantást vetve egyértelműen evidensnek tűnik, hogy az a)-c) pontokban említettek hazánkban szóba sem jöhetnének,17 ad) (helyi közösségek képviselete) főként a nagyobb közösségek (autonómiák) léte esetén indokolható (ilyenek nincsenek Magyarországon), tehát kizárólag ténylegesen az e) pontban szereplő (korporativ) rendszer hazai alkalmazásának lehetnek elvi esélyei nálunk. - Persze, ismerve és egyetértve Szente Zoltán figyelmeztetésével, hogy a különböző „minták” nem alkotnak valamiféle „étlapot”, amelyről tetszés szerint válogathatunk és rendelhetünk... e tipizálás mindenesetre segít eligazodni a kétkamarás rendszerek különböző változatai között és érthetőbbé teszi a későbbi vitában fölmerült érveléseket. Vita a hazai bevezetéséről A rendszerváltás során újból fölmerült a kétkamarás parlamenti szerkezet visszaállításának kérdése. Nem meglepő, hogy a kormányzat is kénytelen volt reagálni e problémára. 1. Az Igazságügyi Minisztérium elkészítette és közzétette A Magyar Népköztársaság Alkotmányának szabályozási koncepciója 1988. november 30. c. dokumentumot (a továbbiakban: Koncepción), amelyben viszonylag hosszan foglalkozott 6.1. Az Országgyűlés szervezete alfejezetben a kétkamarás rendszer problémájával is: Az utóbbi hónapokban mind gyakrabban merül fel a kétkamarás rendszerre való áttérés gondolata, odáig menően, hogy egyesek ezt a szervezeti formát hajlamosak valamiféle csodaszernek tekinteni, amely szerintük a szocialista parlamentarizmus egyedüli hatékony kétkamarás rendszereket, hozzátéve, hogy „Valójában e felsőházi típusokra nem tekinthetünk úgy, mint valamifajta menüsorra, ahonnan szabad a választás, s elegendő rábökni valamelyikre, hogy ezt szeretnénk. Úgy néz ki, nagyon szoros összefüggés van a második kamara típusa és az állam egyes sajátosságai, különösképpen az államszerkezet és a kormányzati rendszer között”. 17 Kizárólag a „rend kedvéért” tesszük hozzá, hogy az a) pontban említett Pairek kamará- ja-típus hazánkban is fölbukkant a „szocialista lordok háza” ötleteként - lásd később a Koncepció/1 ismertetésénél. 132
