Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI a „szenátusba” nem a pártprogramok alapján, hanem kifejezetten megha­tározott érdekek képviselete céljából kerülnek a „szenátorok”, nem nehéz belátni, hogy ezek alapján ez a testület alkalmasabb lehet egy-egy javaslat alaposabb megvizsgálására. A jogalkotás színvonalának emelésére irányuló törekvés nem mai ke­letű. A felsőházat létrehozói olyan intézménynek szánták, amely tagjainak magas képzettsége, műveltsége folytán képes arra, hogy az egyes törvény- javaslatokkal szemben „alapos és szakszerű” bírálatot gyakoroljon. Zsitvay Tibor konzervatív politikus később így fogalmazta meg mindezt: „A felsőház inkább az elméleti és gyakorlati magasabb készültséget, a képviselőház az élettel, az emberek tömegeivel való szorosabb kapcsolatot jelenti”.13 d) Kompromisszumban részvétel. - A hatalmi egyensúly megteremté­se, a legkülönfélébb érdekek bekapcsolása a parlament munkájába, valamint a törvényalkotás színvonalának indokolt emelési szándéka mellett külön is figyelemre méltó szempont jelenik meg azzal, hogy a ma működő második kamarák jellegzetes politikai szerepe nem az egyes kérdésekben való végső döntés, sokkal inkább a beleszólás, mérséklés, befolyásolás, tiltakozás és az ezek nyomán kialakítandó kompromisszumban való részvétel,14 e) A második kamarák többsége nem oszlatható fel, aminek stabilizáló szerepet is tulajdonítanak. A kétkamarás rendszerek típusai A mai európai kétkamarás rendszereket - összetételük alapján - a szak­mai irodalom általában 5 csoportra osztja, hangsúlyozva, hogy tiszta, homo­gén kategóriák gyakorlatilag nincsenek, hiszen a gyakorlatban keverednek a különböző típusok elemei. A következő csoportokat lehet megkülönböztetni: a) Pairek kamarája-típus. - A XIX. század első felének francia mintá­ja. Szerepét legjobban az összetétele mutatja: az arisztokrácia, a társadalom 13 14 Vö. Előszó. In Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban? i. m. Alkotmánytan /., i. m. 346. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom