Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI sajátosságai határozzák meg azokat a funkciókat, amelyek létüket igazolják. Ezek a funkciók nem lehetnek egyszer s mindenkorra adottak, mert társadalmi környezetük folyamatosan változik. Egy kivétel tehető a szövetségi államok tagállamainak képviseletére szolgáló második kamarák esetében, ahol az adott tagállam képviselete konstans funkció? - Hozzátehetjük, hogy a képviseleten túl még egyfajta kiegyenlítést is szolgál az eltérő méretű tagállamok között a központi képviseletet illetően. A második kamara szükségességét a szövetségi jellegű (USA, Németország, Ausztria, Belgium) vagy a nagyobb területi egységeket, régiókat magában foglaló országokban (pl. Franciaország, Olaszország) általában nem vitatják. A második kamarák azonban nemcsak ezen országokban, hanem a centralizált, kisebb lélekszámú, unitárius államokban is előfordulhatnak (pl. Csehország). A második kamarák szükségességét többek között azzal is indokolják, hogy az eltérő tartalmú képviselet következtében eltérő érdekeket is ki tudnak fejezni az egyes kamarák...9 10 Ez utóbbi esetben egy terminológiai „finomságra” is föl kell hívni a figyelmet. A közjogi nyelvben a „kamara” a legfelsőbb képviseleti szerv (a parlament) szerkezetére utaló kifejezés, azt jelzi, hogy az egy vagy két részből áll-e (vö. egy- vagy kétkamarás), másrészt a „kamara” a bizonyos hivatásokat, foglalkozásokat űző emberek szakmai önkormányzata, érdekképviseleti szerve. Témánk esetében ez a két értelem „keveredhet”, amennyiben az a kérdés vetődik föl, hogy valamely parlamenti kamarában rész vehetnek-e valamely szakmai-érdekképviseleti kamarák küldöttei. A szakmai kamarák az adott foglalkozási ágazaton belül önkormányzati-önigazgatási szervek, ám „kifelé” érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenységet fejtenek ki. A parlamenti munkában történő közvetlen részvételi lehetőségük e képviselet legmagasabb szintjére emelését jelenti, anélkül, hogy az egyéb területen meglévő jogosítványaik csökkennének. 9 Alkotmány tan I. i.m. 345.p. 10 Trócsányi László: 8. Országgyűlés. In Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Harmadik, átdolgozott kiadás. Szerkesztették: Trócsányi László és Schanda Balázs Csink Lóránt közreműködésével, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014. őszi kiadás, 246. s köv. p. (Kiemelések - T. K.)-Az érdekképviselet problémáira az unitárius államokban később visszatérünk. 128