Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI is csatlakozik, ezt a potenciális veszélyt van hivatva kiküszöbölni, de legalábbis jelentősen csökkenteni.85 Az említett esetekben a törvényhozó testület „kibővítéséről” (megduplázásáról) van szó, mégpedig az adott állam területi egységeiben választott képviselőkkel. - Innen már csak egy lépés a további „bővítés”. A területi képviseletek mellett be lehetne/kellene vonni további önkormányzatokat (pl. akadémiák, egyházak, nemzetiségi szervezetek, kamarák), de ugyanígy az egyetemek, nyugdíjasok, fogyatékkal élők stb. képviselőit is. A nagyobb létszám riasztó lehet, ám az alkotmányozásnál a tét is nagy. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha az aktuális parlament alkotmányoz, az aktuális ellenzék kritizálja erősen az alaptörvényt; a nagyobb létszámú testület éppen ennek élét tompíthatja. Szó volt arról, hogy az MDF a rendszerváltáskor komolyan fölvetette az alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának koncepcióját, ám a kerékasztal-tárgyalások megindulásával (és az MDF nevében részt vevő tárgyaló ezzel ellentétes felfogása miatt) ez a törekvés meghiúsult. Ennek az intézménynek a felállítása később sem merült feledésbe. 2006 szeptemberében újból nyilvánosságra került, erről a sajtó is beszámolt: A Kossuth téren közfelkiáltással megalakították a Nemzeti Kerékasztalt, illetve hangsúlyozták, hogy „alkotmányozó nemzetgyűlést” is össze kell hívni. A demonstráció egyik vezéralakját, Takács Andrást az InfoRádió ez utóbbiról kérdezte. A Kossuth téren az alkotmányozó nemzetgyűlés, mint igény természetesen felvetődött, és arra szükség is van, mert az a probléma, hogy ma Magyarországon alkotmányos válság is van egyben. Miért? Azért, mert egy ilyen politikai helyzetben, mint amit Gyurcsány Ferenc előidézett, a Magyar Köztársaság elnökének nincs módja erkölcsi és morális alapon úgy dönteni, hogy az a kormány nem lehet legitim, amelyik hazugsággal került hatalomra, ilyen jogosítványa nincs. Az, hogy „igénylik az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását”, pontosan mit jelent? Eldöntötték már, hogy mikorra hívják össze, hogy mit szeretnének? 85 Tóth Károly: A kormányformák és kormányzati rendszerek vázlata. In Összehasonlító alkotmányjog. (Szerkesztette Tóth Judit - Legény Krisztián), Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, Budapest, 2006,146. s köv. p. 114
