Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái nemzet, valamint egymás érdekeinek tudomásulvétele és tiszteletben tartása, továbbá a kölcsönös előlegezett bizalom; [...]- a tárgyalások célja olyan politikai megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére vonatkozó állásfoglalások; a tanácskozás maga azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat;- a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat;- a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésre álló politikai eszközzel biztosítja. Ezek rögzítése a tárgyalások több sajátosságát vetíti előre. Azt jelzi, hogy a felek közvetlenül is kodifikálni akarnak, ami elég szokatlan, sőt, kockázatos. A három fél 5-5 képviselőjéből, azaz 15 tagból álló politikai munkabizottság eléggé nagy létszámú ahhoz, hogy sikerrel szöve- gezni tudjon. Fontos kitétel, hogy a tárgyalások ideje alatt az Országgyűlés ne fogadjon el újabb és újabb törvényeket, mert ezzel éppen a megbeszélések értelmét semmisítené meg, tenné fölöslegessé. - Ez az előírás a tárgyalások sikere érdekében lényeges. Ha ugyanis folytatódik a törvényhozás, a parlament ezzel elzárhatja az NKA mozgásterét, ami ebben az esetben értelemszerűen az EKA (és esetleg a HO?) megbénítását eredményezheti... Az utolsó pontban említett „politikai eszközök” is az MSZMP-nek állnak rendelkezésre, ő tudja „biztosítani”, vagy éppen akadályozni a megállapodások gyakorlati realizálását, hiszen ő van „kormányzati” pozícióban. Hogy mi a garancia arra, hogy a felek be is tartják a megállapodásokat? - Bizony, erre nincs elegendő „hatékonyságú” jogi biztosíték; az ilyen párt- és társadalmi formációk politikai tárgyalásain született döntések „jogerős” kikényszerítésére egyetlen „jogvitát eldöntő” szerv sem jogosult, annál kevésbé, mert ezek nem minősíthetők bírósági hatáskörbe tartozó „jogvitának”.76 76 Nem közjogi, mint inkább politológiai-szociológiai elemzés tárgya lehetne, hogy az 107
