Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Az 1/1. bizottság már az első ülésén (1989. június 30-án) elhatározta, hogy a következő ülésén „...a politikai átmenet szempontjából szükséges változtatásokra figyelemmel áttekinti a jelenleg hatályos alkotmányt, s ezzel megkezdi érdemi munkáját. Az alkotmány áttekintésének vezérlő szempontja nem egy új alkotmány megalkotása, hanem a politikai átmenet szempontjából szükséges változtatások megejtése.” Ezt a július 7-i nyilatkozatában egyértelműen meg is fogalmazta: 3.) A teljes szöveg átvizsgálásával, az új alkotmány hatályba lépéséig használható módosított alkotmányt kívánunk, amely a lehetséges politikai és jogi garanciákat megadja a politikai erők szabad működéséhez, a visszarendeződés megakadályozásához, egyben működőképes államszervezetet biztosít ehhez.77 Miért nem törekszenek új alkotmány kidolgozására, miért csak „a politikai átmenet szempontjából szükséges változtatások megejtése” a cél? Ez látszólag vita alapját képezhette volna a tárgyaló felek között, mégis könnyen egyezségre jutottak. Az MSZMP célja nyilvánvalóan csak az lehetett, hogy a tőle telhető legjobban csökkentse a változások tempóját és méreteit, minél tovább őrizhesse hatalmi pozícióit. Az EKA célja viszont ezzel szemben az kellett volna, hogy legyen: új alkotmányt fogadjanak el, amely felszámolja a fennálló politikai rendszert, megteremti az alapot a gyökeres állami-társadalmi átalakulásra. - Ebben a helyzetben azonban volt egy másik fontos szempont is: az EKA mindenképpen arra törekedett, hogy az akkor mandátumát töltő Országgyűlés ne fogadjon el törvényeket (természetesen alkotmányt sem!), ezért hiba lett volna „új” alkotmány kidolgozásába fogni. Azaz legyünk pontosak: az akkori Országgyűlést kellett volna elzárni az új alkotmány elfogadásától, ámde másik lehetőségként - pl. éppen az alkotmány ózó nemzetgyűlés ré- vén(!) - születhetne új alaptörvény... Csakhogy ez utóbbi lehetőség egyre távolabb került a realitástól! EKA megállapodásai érvényesítésének nem lebecsülendő „garanciáját” jelentette a nyilvánosság. A sajtó révén a társadalom megismerhette és rokonszenvvel kísérte a tárgyalásokat, ami az EKA delegációjának morális támogatást, az MSZMP számára pedig mindenképpen figyelmeztetést jelentett. 77 Kiemelés az eredetiben. 108
