Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Az persze igaz, hogy ekkorra az állampárt vezető ereje már történelmileg anakronisztikussá, közjogilag fiktívvé vált. Az európai népi demokráciákban zajló folyamatok az MSZMP számára is világossá tették, hogy az alkotmányban 1949 óta rögzített vezető szerepe jogilag-elvileg fennáll ugyan, ám ténylegesen meggyengültén létezik. Ennek kényszerű felismerése sarkallta a pártot, hogy „látványosan” vonuljon vissza, vagy legalább enyhítsen a „vezető erején”, de úgy, hogy az azért formálisan mégis maradjon fenn.74 Az NKA „egyenrangú tárgyalófelei” 1989. június 10-én Megállapodást írtak alá az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről, s ebben elfogadták - többek között - a következő rendező elvet: — a hatalom alapja a népfelség; a szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok alkotmányellenes korlátozására; Témánk szempontjából most ennek az elvnek (a szuverenitás kisajátítása tilalmának) van különös jelentősége. Korábban már szó volt arról, hogy hazánkban is uralkodó volt a hatalom egységének ideológiája, amely hatalomnak csúcsán a „társadalom vezető ereje, a munkásosztály marxista-leninista pártja” állt. Mivel az Országgyűlés az 1985-ös választások eredményeként többségében az MSZMP tagjaiból tevődött össze, akiket kötöttek a párt döntései, ezért egyértelmű, hogy ez a párt volt a szuverenitás tényleges (de facto) birtokosa. - Az e pozíciótól történő politikai visszalépésnek, azaz a hatalmi ágak elválasztása felé tett elmozdulásnak tekinthető tehát az a konszenzus, hogy a szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki, illetve nem nyilváníthatja magát a népakarat egyedüli letéteményesének... Az idézett rövid részletből ezen kívül is igen komoly „ellenzéki” sikerek olvashatók ki. Korábban már jeleztük, hogy az MSZMP-uralta Országgyűlés még 1989 elején is sorra fogadta el azokat a hatalomgyakorlás szempontjából 74 Ilyen intézkedésnek minősíthetjük pl. az MSZMP Központi Bizottságának azt a határozatát (1989. május 8.), amelyben lemondott a Munkásőrség fenntartásáról és azt a Minisztertanács felügyelete alá rendelte. 104
