Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)

Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái egymástól lényegében eltérő kategóriák között, és nyilvánvalóan innen ered a Független Jogász Fórum 1988. november 27-i állásfoglalásában szereplő, korábban már idézett, és valójában nehezen értelmezhető kitétel „egy nevé­ben országgyűlés - de tevékenységében alkotmányozó nemzetgyűlés - ala­kulhat”.''' Hogy mennyire totális volt a fogalmi zűrzavar, azt még illusztráljuk két felszólalással (a felszólaló nevét ezúttal mellőzzük, és kommentárokat sem fűzünk hozzájuk). EKA-ülés, 1989. április 28.: Alkotmányozó Nemzetgyűlést kellene felállítani egyéves mandátum­mal, azzal a megbízatással, hogy demokratikus csomagtervet készít­sen. EKA-ülés, 1989. július 17.: ...itt ugyebár elsősorban egy alkotmányozó nemzetgyűlés funkciója van ennek az országgyűlésnek, amelynek ugyan ez fennmaradna elvben öt évig vagy négyig - megítélésem szerint szerencsésebb lenne, ha csak két-három évig maradna meg, mert ebben a két-há- rom évben a politikai rendszer bizonyára nagymértékben fog vál­tozni -, de nem helyes az, hogy abból indulunk ki, hogy egy relatív többséget csekély abszolút többséggé változtassunk át. Nem ez a politikai feladat. Az ekkorra kialakult helyzet tehát azt mutatta, hogy lényegesen rom­lottak esélyei az MDF kétségkívül eredeti, és az alkotmányos rendszer átala­kításában meghatározó szerep betöltésére alkalmas speciális alkotmányozó testület létrehozására vonatkozó koncepciója érvényesülésének... A „köztu­datban” ugyanakkor - tévesen - alkotmányozó gyűlésnek minősítenek min­den olyan parlamentet, amely hatáskörénél vagy összetételénél fogva képes alkotmányt elfogadni vagy módosítani... 71 71 A „gyanús” személyi azonosságot az engedi meg, hogy Kónya Imre tagja volt az MDF- nek, s egyidejűleg alapítója és első választott elnöke a Független Jogász Fórumnak. - A „belső gyengítés” nyilvánvalóan nem is szándékos törekvésből, mint inkább az alkotmá­nyozó nemzetgyűlés lényegének „hiányos ismeretéből” eredhetett. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom