Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Nemzeti Kerekasztal 6. 1989. június 13-án megkezdődtek Budapesten a békés politikai átmenet feltételeit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal (a továbbiakban: NKA) tárgyalásai az EK A, az MSZMP, valamint a társadalmi szervezetekből és mozgalmakból álló ún. Harmadik Oldal11 között.72 73 Lehet, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés kérdése mégsem „merül feledésbe”? - Az „ötletgazda” MDF ugyanis tagja az EKA-nak, az EKA részt vesz az NKA tanácskozásain, ha tehát valaki ott elég határozottan, markánsan, meggyőzően képviseli ezt az ügyet, nem lehetetlen, hogy ez a hazánkban eddig nem alkalmazott intézmény sikert arathat. Hogy az NKA alkotmányjogi helyzetét megérthessük, szólni kell röviden a a tárgyalások legitimitásának (legitimációjának) problémájáról. Ismeretes, hogy a kifejezés a latin lex/legis (törvény) szóból ered: a tör- vényesnek/jogosnak (de legalább is a nem törvényellenesnek!) a szélesebb körű társadalmi-politikai elismerését, általánosabb elfogadottságát jelenti. A társadalmi elfogadottságra (sőt, támogatottságra) rendszerint minden politikai cselekvésnek, újabb törekvésnek szüksége van, de különösen nehezen nélkülözhető ez olyan időkben, amikor a politikai helyzet eltér a szokásostól, a társadalomban feszültségek alakulnak ki, ellentétes érdekű csoportok állnak egymással szemben. — Az elismertség (mondjuk most: a támogatottság) hiánya könnyen kudarchoz vezet, még akkor is, ha az adott törekvés egyébként hasznosnak és helyesnek látszik. Lengyelországban a „Szolidaritásnak” és a kerékasztal-tárgyalásokban részt vevő többi szervezetnek gyakorlatilag nem volt szüksége „külön 72 A „Harmadik Oldal” (a továbbiakban: HO) résztvevői: Baloldali Alternatíva Egyesülés; Hazafias Népfront; Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; Magyar Nők Országos Tanácsa; Münnich Ferenc Társaság; Szakszervezetek Országos Tanácsa. 73 Talán kevésbé ismert, hogy nemcsak Lengyelországban és Magyarországon folytak kerékasztal-tárgyalások, hanem másutt is (igaz, ezekhez képest jóval később). - Csehszlovákiában 1989. november 26-án kezdődtek (ún. „kerekasztal”-) tárgyalások a hatalom és az ellenzék képviselői között, ezek azonban nem voltak olyan tudatosak, olyan komolyan megszervezettek, mint más államokban, emiatt rövid időn belül lényegi eredmények nélkül el is haltak. - Bulgáriában 1990. január 16-án kezdődtek meg a („kerékasztal”-) tárgyalások a hatalom és az ellenzék képviselői között, melyek eredményeként március 12-én megállapodás született a politikai átmenet alapelveiről, március 30-án pedig elfogadták a többpárti választások elveit. 102
