Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI feladaton, semmint önként vegyenek nyakukba súlyos elvi és gyakorlati problémát... Hogy az MDF alkotmányozó nemzetgyűlésre vonatkozó koncepciója „belülről” is gyengült, azt jól mutatja az EKA 1989. május 1-i bemutatkozó fórumáról készült jegyzőkönyvének rövid részlete is: Felszólaló: Végleg lekerült a napirendről az alkotmányozó nemzet- gyűlés? Kónya Imre: A kérdés az volt, hogy végleg lekerült-e a napirendről az alkotmányozó nemzetgyűlés. Nyilván a Magyar Demokrata Fórumhoz szól ez a kérdés. Felszólaló: Nem. Az egész Kerékasztalhoz. Kónya Imre: Nem, hát a Magyar Demokrata Fórumnak volt a képviselt álláspontja az alkotmányozó nemzetgyűlés. így, ilyen formában. Ezért úgy gondolom, hogy Le zsák Sándor válaszolhat rá. Lezsák Sándor: Ma is az a véleményünk, hogy a nép feje fölött nem lehet alkukat kötni. Éppen ezért gondoltuk azt, hogy egy alkotmányozó nemzetgyűléssel hitelesíthetnénk egy új alkotmányt, és annak alapján írnák ki a szabad, ellenőrzött választásokat. Azonban a politikai események annyira fölgyorsultak, annyira bomlófélben, romlófélben van mindaz, amit még meg tudtak őrizni a hatalom birtokosai - és szándékosan nem pártról beszélek, mert osztom azok nézeteit, akik azt mondják, hogy egypártrendszerben egyetlen párt sincsen igazán -, tehát annyira fölgyorsult ez a folyamat, hogy készek vagyunk arra, ha szükséges, hogy választások - az Ellenzéki Kerékasztallal egyeztetett és ellenőrzött választások - esetén az alkotmányozás folyamatát későbbi időpontra halasszuk. Kónya Imre: Igen. Azt azért hozzátenném, hogy - alkotmányozó nemzetgyűlésnek nevezzük-e vagy új országgyűlésnek - abban teljesen egyező az Ellenzéki Kerekasztal tagjainak az álláspontja - és mindig is egyező volt -, hogy ez az Országgyűlés nem alkotmányoz- hat. Lezsák Sándor „engedékenysége” az elmondott indokai alapján még érthető is lehet, ám Kónya Imre kiegészítése („alkotmányozó nemzetgyűlésnek nevezzük-e vagy új országgyűlésnek”) változatlanul érthetetlen, és változatlanul azt a gyanút alapozza meg, hogy nem érzi/érti a különbséget a két, 100
