Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)

Tanulmányok - Nagymihály Zoltán: Gondoljuk újra a taxisblokádot!

Nagymihály Zoltán: Gondoljuk újra a taxisblokádot! amely első látásra egy viszonylag szűk csoport felháborodásából fakadó tör­vénytelen akciójának tűnik, messzebbről tekintve mennyi újabb és újabb di­menziót nyit meg, és mennyi elgondolkodtató következménnyel jár, akár az elkövetkező huszonöt évre is. Egy esemény, amely tanulságos volt minden­kinek: a változtatás mértéke és iránya persze attól is függött, hogy ki hogyan értékelte, és milyen következtetéseket volt le a történtekből. A taxisblokád mindenképpen határkő. A kormány számára természetes céllá vált - az amúgy is meglévő és jó okokkal magyarázható félelem erősö­déséből következően - a jövőbeli hasonló társadalmi kataklizmák elkerülése. Sokan úgy emlékeznek: a kormány óvatosabb lett, és nem volt bátorsága radikálisabban hozzányúlni bizonyos területekhez. A gazdaságpolitikában ugyanakkor felgyorsult az állam radikális kisebbítésének egy bizonyos szin­tig nyilvánvalóan szükséges folyamata, amely azonban egy határ után már az „állam öncsonkítása” felé tett lépésként értelmezhető.68 Az Érdekegyez­tető Tanács nyilvános politikai showműsorrá váló nevezetes ülésén - amely szervezet előtte jóformán alig létezett, és szinte nem is lehetett egy asztal­hoz terelni a különböző érdekű feleket - egy dologban mutatkozott kezdettől egyetértés: minél hamarabb liberalizálják a benzinárakat, amely „nyilván­valóan” jó lesz mindenkinek, kormánynak, munkaadónak, munkavállalónak (!) és persze taxisoknak (!) egyaránt.69 A kormányt minden eddiginél egyér­telműbben döbbentette rá a válság a média hatalmára, és arra, hogy a sajtó döntő része, szinte kivétel nélkül milyen brutális módon áll szemben törek­véseivel. Az is világossá vált, hogy a kormány válságos helyzetben nem­csak az ellenzéktől - és a miniszterelnök régi barátjaként ismert, a paktum idején naivan talán egyfajta „szövetségesnek” gondolt köztársasági elnöktől - nem számíthat szolidaritásra, de gyakorlatilag az állami erőszakszerveze­tek fölött sem gyakorol befolyást. Nem véletlen, hogy az első kormányzati 68 A kifejezés Bogár Lászlótól származik. Lásd: a közgazdász e kötet számára adott inter­júját. 69 A kormány sok tagja úgy gondolta - és ezt Bőd Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter meg is erősítette a válság első napjaiban -, a liberalizáció előrehozása azért is előnyös, mert az állam árszabályozásból való kivonulásától kezdve nincs ok a kormány­nyal szembeni fellépésre a tiltakozók részéről. Ehhez szorosan kapcsolódó tény, hogy a taxisok és a Palotás János vezette vállalkozói szövetség egyik első számú követelése volt, hogy a világpiaci benzinárat el lehet fogadni, ám a növekedéssel együtt nem nőhet az állam bevétele. Tulajdonképpen ezt jelentette, hogy a benzinre rakódó adótartalmat a jövőben ne százalékban, hanem fix összegben szabják meg. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom