Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Riba András László: Rend(szerv)változás
TAXISBLOKÁD I. legfontosabb megemlíteni talán ezek közül a gyülekezési jogot közvetve szabályozó Büntető Törvénykönyvet, amelynek államellenes bűncselekményeket felsoroló szakaszai e jog gyakorlása szempontjából egyfajta korlátozást jelentettek. Ebben több olyan tényállás is szerepelt - így például a lázadás, az izgatás, illetőleg a közösség megsértése -, amely adott esetben törvényes beavatkozási lehetőséget biztosított az állam szerveinek. Azonban ezekben az esetekben sem a gyülekezési jog korlátozásáról volt szó, hanem az e jog gyakorlása során esetlegesen elkövetett büntetendő cselekményekről.34 A büntetendő cselekmények addigi értékelésének szempontjából, a politikai hatalom látszólag önkritikus véleménye miatt keltette fel a tanulmány szerzőjének figyelmét Fejti György előadói beszédének néhány megállapítása az 1988. július 13-i KB-ülésen. A talán még adminisztratív titkár már az új jogszabályok kidolgozásának felelőseként megállapította, hogy a Magyar Népköztársaságnak kizárólag a gyülekezési szabadsággal foglalkozó jogszabálya nem volt, e jog gyakorlását a modern államokban ismert megoldásokhoz képest szinte egyedülálló módon jogszabály nem is korlátozta. A megállapítás természetesen igaz volt, ugyanis nem jogszabály korlátozta a gyülekezést, hanem maga a gyakorlat. Az előadói beszéd elhangzásakor a gyakorlat alapját a már idézett Alkotmány 64. §-ában még abban a formában találhatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadság, a sajtószabadság mellett a gyülekezési szabadságot. Azt gondolom, ehelyütt nem szükséges kitérnünk arra, hogy a szocializmus és a nép érdekeinek önjelölt tudója - nem csak ezekben a kérdésekben - a pártállami, helyesebben a pártvezetés volt. A gyakorlatban mindenesetre meglehetősen szűkén volt értelmezve az, amit jogszabály nem korlátozott. Az előadói beszéd további néhány fontos elképzelést tartalmaz, képet ad arról, ahogy a késő pártállam megpróbálta önmagát jogállamhoz hasonlóvá tenni. A Fejti György-féle előadói beszédben világossá válik, hogy a gyülekezési jog törvényalkotása pártállami szükséglet volt a politikai értelmében „gondoskodni kell az ünnepségek, rendezvények, felvonulások és sportesemények rendjéről”. E feladatot a rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet 8. § b) pontja a rendőrség hatáskörébe utalja. E szerint a rendőrség a közrend védelme érdekében „biztosítja a nagyobb ünnepségek, rendezvények, felvonulások és sportesemények rendjét.” 34 Jegyzőkönyv a Minisztertanács 1988. április 22-i üléséről. MNL OL XIX-A-83-a 905. jegyzőkönyv 34
