Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Riba András László: Rend(szerv)változás
Riba András László: Rend(szerv)változás intézményrendszer, a modellváltás megvalósíthatóságához. A KB-titkár a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése egyik kulcskérdésének tartotta az állam és az állampolgárok közötti viszony szabályozásának olyan irányú korszerűsítését, amelyben az egyén aktivitása és kezdeményezőkészsége az addiginál jóval nagyobb mértékben kibontakozhat. Utalt arra a - minden valószínűség szerint a legfelsőbb vezetés számára kényszerű - felismerésre, hogy a rendszer előtt átfogó és mélyreható intézkedéseket már csak egy nézetek és érdekek szerint tagoltabb társadalomban tudnak megvalósítani. A mondatok mögé a különböző orientációjú, de az MSZMP-hez képest mindenképpen alternatív politikai irányzatokat lehetett már odaképzelni. A gyülekezés joga önmagában hordta az egyesüléshez való jogot. A két jogszabály törvényi előkészítése, majd az Országgyűlés általi törvénybe iktatása is egy időben történt. Ezek a törvények már elégséges peremfeltételei voltak az ellenzéki pártok megalakulásának, ehelyütt azonban a gyülekezésre magára, és az ezzel járó politikai következményekre fókuszálunk. Ahogy Fejti György fogalmazott a gyülekezéssel kapcsolatban, a szocializmus keretei között korábban kialakult felfogás és gyakorlat kritikai elemzésére volt szükség, annak ellenére, hogy a többi szocialista országhoz hasonlóan az MNK is elfogadta és alkotmányában elismerte a nemzetközi dokumentumokban rögzített szabadságjogokat. A fejlett polgári államokhoz képest azonban kisebb jelentőséget tulajdonított ezek gyakorlati érvényre juttatására - fogalmazott Fejti György. Meglehetősen őszintén fogalmaz mindennek az okairól, vagyis, hogy az eltérő felfogásnak csak részben megalapozott, elvi indokai voltak: a hatalom a személyiség szerepét lebecsülte, miközben az állam szerepét és lehetőségeit hibásan túlértékelte. Ezen előzmények miatt szocialista jogállamiság kiépítésének perspektívájából újra kellett gondolni az emberi-állampolgári jogok problémakörét.35 Véleményem szerint az egyik legfontosabb, de mindezidáig nem kellően artikulált háttere a szabályozásnak az, amire Fejti György előadásának folytatásában tért ki. Megvilágította, a jogszabályokra nem csak azért van szükség, hogy az állampolgárok számára legyen világos és egyértelmű törvényes keret, hanem - legalább ugyanannyira - azért, hogy a hatóságok számára is jól definiált viszonyokat teremtsenek. Rendkívül érdekes az előadói beszédnek az a része, amelyben a már megváltozott viszonyok közé politikai 35 Fejti György előadói beszéde az MSZMP KB 1988. július 13-i ülésén. MNL OL 288. f. 11/4453. ő.e. 35
