Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Riba András László: Rend(szerv)változás
Riba András László: Rend(szerv)változás akkori országos rendőrfőkapitány. Németh Miklós Túrós Andrást - lévén korábban szerencsi kapitány volt - földijének titulálta, bár a volt kormányfő állítása szerint a főkapitányt még Grósz Károly nevezte ki, de ez az ő véleménye szerint is kitűnő személyi döntés volt, mivel a rendőri munkát Túrós - ahogy ő fogalmazott - „alulról” ismerte. A fentebb említett megbeszélésen hárman megegyeztek abban, hogy a vörös csillagok lekerülnek a rendőrök sapkájáról, valamint arról, hogy a munkásőrök a korábban megszokott gyakorlattól eltérően nem vesznek részt az esemény biztosításban. Leszögezték, hogy semmiféle erőszakos beavatkozásnak, verésnek helye nem lehet.32 A Minisztertanács 1988. április 22-i ülésének 7. napirendi pontja az Előterjesztés az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat elveiről, a 8. pedig A gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat elveiről címet viselte. Grósz Károly hozzászólásában akkor úgy fogalmazott, hogy mindkét előterjesztés legfőbb jellemzője, hogy azok az - akkori - aktuális politikai helyzetet tükrözik, és hogy mindkét szabályozást gyorsan kell elvégezniük, hiszen korábban erre nem került sor, viszont hosszabb időszak feladatait kell ezekkel megoldani. Ekkor az Alkotmány 64. §-a azt mondta ki, hogy a Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a gyülekezési szabadságot. Talán elfogadható az akkor fennálló rendszer működésének ismeretében, hogy a fentebbi passzusból logikailag levezethető: a szocializmus érdeke volt minden bizonnyal a fennálló államrend védelme is. Az Előterjesztés a Minisztertanácshoz a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat elveiről című dokumentumban az olvasható, hogy a gyülekezési jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetve a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek. Tehát az 1989. évi III. törvény (1989. január) elfogadásáig az Alkotmány rendelkezésén kívül további, a gyülekezési szabadsággal fogalakozó jogszabály nem létezett a kérdést érintőlegesen szabályozó csekély számú hatályos jogszabályon kívül.33 A 32 Oplatka András: Németh Miklós. Mert ez az ország érdeke. Helikon, 2014. 165-168. 33 Honvédelmi törvény 1976. évi I. törvény 55. § (2) bekezdése a háború, az állam biztonságát fenyegető veszély esetén, valamint a közrend és a közbiztonság védelme vagy elemi csapás elhárítása következményeinek csökkentése érdekében a rendkívüli intézkedések között írja elő lehetőségként azt, hogy „a nyilvános gyűlés és felvonulás megtartása megtiltható vagy előzetes engedélyhez köthető”. Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 6. § (2) bekezdése 33
